Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

In Memoriam

A Tisza mentén Bótrágyon serdült fel, ebben a kis, de sok derék magyar református vezető egyéniséget adó Csehországhoz csatolt faluban. Tanítóképzőt végzett Szatmáron. Első férje Csepreghy Alajos volt. Két leánygyermekük született. A cseh területen reménytelennek látták a jövőt és összeszedett vagyonukkal elindultak Kanadába, hogy farmerként új életet kezdjenek. Ám a depresszió hatalmas lángtengere őket is tönkretette és nincstelenül két kislányukkal jöttek vissza Magyarországra. Budapesten éltek, de az 1945-ös összeomláskor Nyugat felé menekültek, melynek végállomása megint csak Kanada lett. Közben Németországban férje elhunyt. Két lányával, vejével az ötszörös magyar bajnok műkorcsolyázóval Pataky Dénessel és két unokával érkeztek Winnipegre. Az akkori menekülteket Winnipegen a jóságos Csendes Imre, a prérik lelkésze várta, akit mépr az első kivándorlás idejéből igen jól ismertek. A hét szemenyé szaporodott kis családot Imre bácsi pártfogó szárnya alá vette. A testvér-baráti támogatásból házasság lett.

Winnipegen kötöttek házasságot, de bizony négyszáz mérföldes távolságon belül még négy szórvány magyar farmer gyülekezetét is el kellett látni: Saskatchewanban Halmokon, Otthonban Salcoatson és Lestockon. Az Otthon nevezetű településen a kis magyar templom mellett levő rozoga deszka épület volt a parókia, melyben a legényember Csendes tiszteletes eléldgélt valahogy, de oda asszonyt vinni már nem volt alkalmas. így lett Winnipeg az öt szórványgyülekezet központja. Ott telepedtek le. Manyi néni nagyon hamar megtanulta a református papnék életét és teendőit. Szívvel-lélekkel dolgozott szeretett hitvesével együtt. Közben a United Church of Canada Csendes tiszteletest az időközben megüresedett torontói Church of All Nations magyar lelkészévé nevezte ki. Ide költöztek 1950 őszén. Pásztor nélküli nyájat kellett összeterelgetni, hiszen az első vasárnapi istentiszteleten csak négyen voltak a hívek. Éjjet és napot nem kímélve látogatták kettesben a gyülekezet volt tagjait és a létszám szépen gyarapodott. Az akkor érkezett DP-sek apjukat-anyjukat találták a melegszívű Csendes házaspárban.

Sajnos a jólelkű pásztort, a férjet 1955 végén infarktus és szélütés érte. Feljavulása reménytelen volt. Csekélyke nyugdíja mellett a tiszteletes asszony munkát nem szégyelve járt el naponként dolgozni. Férjét Csendes Imrét 1958 elején magához szólította az Úr, de ő a gyülekezetével továbbra is meleg kapcsolatot tartott és ahol csak kellett mindenütt segített. Nem kímélte magát. Haláláig 86 évesen is munkába járt dolgozni.

Munkahelyén lett rosszul. Pár napig szenvedett. Kegyelmes volt hozzá az Úr. Manyi néni megtért elköltözött kedveseihez.

291