Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)
Dél-Amerika
. Dr. Riosné, Tömböly Ildikó építőszmémök, a Magyar Temető Egylet elnöknője. Vasárnap délben özv. Farkas Lászlóné otthonában ebédeltünk. Erzsiké mindig híres volt főző tudományáról. Özvegységét bearanyozzák egyetlen fia, László kiváló tanulmányi eredményei az egyetemen, melynek köszönheti, hogy egy Iowa-i egyetem Északamerikában ösztöndíjat kínált fel neki, hogy a mérnöki karon elnyelje a Master fokozatot. Erzsiké is varrónő s ebből a szakmából jól fenn tudja tartani magát, fiának sem kellett nélkülöznie diák évei alatt. Délután a Magyar Temetőben megtartott emlékistentiszteletet követőleg Póka Kálmánékhoz mentünk uzsonnára. Előző híradásaimban már beszámoltam róla, hogy Kálmán nevét sok közintézmény, iskola, templom falán olvashatjuk, mint tervező építészét. Egyik fia viszi tovább a tervező irodát. Felesége, Piriké, keresztényi szeretettel mindig ott van, ahol segítő kézre van szükség. Rá mindig számíthatnak a kolónia tagjai és mások is a városban. Kálmán pedig kiváló szolgálataiért az egyháznak, egyrészt mint építész, másrészt mint az egyház világi vezetőembere, vatikáni lovagkereszttel lett kitüntetve. Benkő András, a volt csílei kardvívó bajnok, családjával Asunciónba települt le. Szakmája gyári termelésvezetés és szervezés. Több önálló vállalata is van. Nem bánta meg, hogy áttelepedett Paraguayba. A hét végére megérkezett vidéki tanyájáról Baráth Zsolt is feleségével. Mindketten aktívan részt vesznek a magyar ügyek intézésében, melyekért fivéreivel együtt komoly anyagi áldozatokat is hoznak. Ezúttal nem tudtuk köszönteni az összejöveteleken dr. Nagy Arthurnét, Noémit, aki még mindig erősen be van fogva az egyetemen, ahol filozófiát és irodalmat tanít, valamint Horváth 278
