Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Kanadai Egyesült Egyház

gondnok kezdeményezésére. Ünnepélyes leleplezése május 24-én volt alapító lelkipásztorunk özvegyének, nt. Fehér Mihálynénak közreműködésével.

A július 14-én egész Montreál városát sújtó felhőszakadás következtében keletkezett árvíz templomunk társadalmi termét is elöntötte, harmincötezer dolláros kárt okozva. Egyházunk hűséges presbiterei és tagjai hetekig dolgoztak, hogy rendbehozzák épületünket. Néhány hét alatt önkéntes adakozásból a javításokhoz szükséges költségek is előteremtődtek.

A lelkipásztor augusztus második felében és szeptemberben, a montreáli egyházmegye jóvoltából, tanulmányi szabadságon volt. Távolléte alatt dr. Bertalan Imre egyesületi elnök, Rév. Burns nyugalmazott lelkész, valamint Pintér Zoltán és Tőkés István presbiterek helyettesítették.

TORONTO, CANADA Lelkipásztor: Turchányi Sándor

Tb. lelkipásztor: Dr. Vatai László

Főgondnok Bódi J. György, gondnok Szakái Zoltán, tiszteletbeli gondnok Rabb Benjámin, pénztáros György Viola, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet elnöke Szakái Zoltánná, a Bocskay István Férfikor elnöke Magoss György, orgonista Sándor Mónika.

Kiváló elődök, jól csengő nevek jelzik a tovatűnt évtizedeket ebben a nem nagy létszámú — időközben kettészakadt — kanadai magyar gyülekezetben. Dr. Czakó Ambró, Csendes Imre, dr. Pokoly László, Mező Pál, dr. Vatai László álltak szószékén, hirdetvén hittel, szép magyar szóval az Igét mindazoknak, akik lélekben, romlatlan anyanyelven kívántak épülni általa.

Nem volt magától értetődő dolog nyomukba lépni. Művelt, prédikációk terén elkényeztetett, Ravasz Lászlóra, Ordass Lajosra emlékező hívek ülnek itt vasárnaponként. Protestáns magyarok, akikről a templomajtóban esett kézfogásról úgy olvasható le véleményük, mint toronyóráról az idő. Élmény, néha szorongás — de mindig öröm itt szolgálni. A többség kálvinista, a kisebbség lutheránus — de jár ide katolikus, nem egyszer zsidó is. — Van közöttünk vasesztergályos, főorvos, volt csendőr, kertész, kisvállalkozó, nyugalmazott lelkész, operaénekes. Közös nevezőjük, hogy kíváncsiak Krisztusra, hogy állhatatosan magyarok, és hogy legtöbbjük nem fiatal már.

Dőreség lenne szüntelen való egyetértésről, töretlen egyvéleményűségről szólni — hisz már Péter és Pál apostol is voltak más-más javallatokkal egykoron. De harag, hangsúlyozott szembenállás, dühödt egymásnak feszülés nincs és nem is várható.

245