Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)
Kanadai Presbiteriánus Egyház
mint az öregotthonokban lévő egyháztagokat finom rétessel, hurka-kolbásszal és süteménnyel látta el. A lelkészi szolgálatok elvégzésében a lelkész szabadsága alatt Molnár Piroska és Kelemen László testvéreink segítkeztek. 1987-ben 4 keresztelőnk volt, 4 esküvő; három ifjak konfirmáltunk meg: Varga Ibolyát, Csont Gregoryt és Lékó Richardot. Ebben az évben zajlott le egyházközségünknél az egyházmegyei vizitáció és elbeszélgetve a lelkésszel, presbitériummal, női körrel és egyháztagokkal megelégedéssel nyugtázták egyházunk aktív életét. A lelkész 1986 és 1987 júniusa között volt a Párizs-i Egyházmegye esperese, valamint ezen években is végezte a Kanadai Magyar Református Lelkész Egyesület jegyzői teendőit. A nyári táborban hit- és magyar nyelvoktatásban részesítette a 7—14 éves ifjakat a torontói két lelkésszel Seress Ödönnel és Mező Pállal együtt. A jelentkező ifjak száma mindkét évben 60-on felül volt. 1987-ben 5 temetésünk volt. Az elhunytak között gyászoltuk Juszka Barnát, aki hosszú ideig volt egyházunk hűséges presbitere. Vásárhelyi József 1988-ban ünnepli delhi szolgálatának 10 éves évfordulóját. Erre az alkalomra egy könyvet adott ki, mely tartalmazta az egyháztagok rövid életrajzát. HAMILTON, ONTARIO Lelkipásztor: Dr. Baksa Csaba Gondnok: Bodó Barna, a Gazdasági Tanács elnöke, Gál Ferenc, jegyző Herczegh Károlyné, pénztáros George McCarter. Az év kezdetleges nehézségei után mindannyian úgy éreztük, hogy Isten megbékélő jósággal reánk mosolygott és elindított egy útra, amelynek útmenti virágai beillatozták és színpompába borították az elmúlt év eredményeit. Sok szív és még nagyobb hit kellett ahhoz, hogy megértsük, hogy a Hamiltoni Kálvin János Egyháznak a jövő terveit kell megszerveznünk, ha a mai idők küzdelmeiben meg akatjuk állni a helyünket és látnoki erővel előre akarunk haladni. Általában úgy könyveltük el magunkat, és mások is így látták, hogy a hamiltoni egyház Kanadának, megküzd a legádázabb viharokkal is. A látszat azonban nem elég. Sajnos tapasztalnunk kell, hogy a mélységeket járjuk. Az első generációs testvéreinket nagy kegyelettel kísérjük ki utolsó földi útjukra, de ugyanakkor késik az utánpótlás. Nem hisszük, hogy ez egyedülálló jelenség magyar Amerikában, de az egész emigrációra jellemző hullámvölgyben vagyunk. A hithű 56-os csoport elérte az 50—60. életévét, gyermekeik felnőttek és ezzel egyházainkban 233
