Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)

Amerikai Magyar Református Egyház

1987

245

szép számmal jönnek el testvéreink. A jelentésünk elején említett 40-45 fős “mag”, az Ige tiszta forrásvize után szomjúhozó lélekkel jön el vasárnapról vasárnapra, s ez a szám — a gyülekezet lélekszámát figyelembevéve — jónak mondható. Igazán lelki öröm volt látni, hogy még a nyári “uborkaszezonban” is ott voltak templompadjainkban ezek a hűségesek. Ugyanez nem mondható el a bibliaórákról, amelyekre mindig ugyanaz a 8-10 asszonytestvér jön el. Az anyagi teherhordozás mértéke se egyenlő, sajnos. A legnagyobb probléma, az örök probléma persze az utánpótlás. Állítólag Windsorban és a környező farmvidéken kb. 4000 magyar él. Az itt működő négy magyar egyház (református, presbiteriánus, a római és a görög szertartású katolikus) híveinek létszáma nem éri el az ezret. Hogy a fennmaradt háromezerrel mi van, azt csak Isten tudja. Vajon hány belőlük a református, evangélikus? Találkoztunk, beszélgettünk már olyan “elkallódott” reformátusokkal, akik azt kifogásolják, hogy a két itt működő kicsiny református egyház nem tudta az egyesülés kérdését félévszázad alatt se megoldani, sőt, a két egyház között a viszony, a kapcsolat több mint hűvös — ad majorem glóriám Dei. Kétségtelen, hogy két ilyen piciny egyház külön-külön nem gyakorol különösebb vonzóerőt. Bízunk abban, hogy egyszer ez az egyesülés is megtörténik, ami pedig az “elkallódottakat” illeti, bízunk abban, aki “karjára gyűjti a bárányokat és ölébe hordozza.” (Ézs.40:11b).

Utaljunk néhány mondat erejéig különböző egyházépítőtemplomszépítő aktivitásunkra is. Kálvin Hallunk falát és a mellékhelyiségekét újraborítottuk panel-fallal. Ezt a nagy munkát — dicséretreméltó buzgósággal — Farkas József testvérünk végezte el. A Hall asztallábait vaslábakkal cseréltük ki. Szőnyeg került az alagsori lejárat lépcsőire. Új gyepszőnyeg borítja a templomkertet. Mindezekben a munkákban példamutatóan vették ki részüket a következő presbiter-testvérek: Pájer Gyula, Nagy Menyhért, Rácz Lajos, Rauhoffer József. A jövő nyárig — ha Isten is akarja és élünk —, a következő nagyobb munkálatokat kell elvégeznünk: az alagsor elkorhadt parkettájának kicserélése, a templomépület léghűtésének megoldása, valamint a templompadok beborítása védőhuzatos párnákkal. Ez utóbbi költségeit, kivitelezését Nőegyketünk szorgalmas tagjai vállalták magukra.

Végül statisztikai adataink: 2 keresztelés, 2 temetés, 1 esketés.

Jelentésünket hálaadással zárjuk. Kicsiny egyházunk eddigi életéért, fennmaradásáért, a tapasztalt lelki-anyagi eredméi