Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Kálvin Egyházkerület
172 BETHLEN NAPTÁR WALLINGFORD, CT Lelkipásztor: Dr. Medyesy László Gondnok: Soltész György Orgonista, karnagy: Jolly Jimmy “Még felülről nézve megvolna az ország” — sírt egykor nagy költőnk, ahogy hazája állapotát próbálta jellemezni. A wallingfordi egyházközség is elmondhatja ezt, az Isten felé forduló hálával. Statisztikai számokban szépen megvagyunk: 7 keresztelés, 5 házasság, 5 felnőtt új gyülekezeti tag, 9 konfirmált ifjú és 5 temetés van bejegyezve az elmúlt évre anyakönyvünkben. Az anyagi javak területén is jól megvagyunk, több pénzünk van a bankban, mint valaha, az épületek rendben vannak. Vasárnapi Iskolánk most 4 osztályban 30-40 gyermeket szolgál, tanítóink és helyetteseik odaadó munkát végeznek. Nemzeti, egyházi ünnepségeinket megtartottuk, vacsorák, ebédek, süteményvásárok ismét tömegeket mozgattak meg. Ifjúsági csoportunk még egy morál-etikai színművet is bemutatott: “A királyság kulcsai”-t (The Keys of the Kingdom). Magyar Irodalmi Körünk lélekszámban növekedve szolgálta az arra gyülekező értelmiségieket. Mivel a híveket megszerveztük, hogy egyházlátogatási és anyagi adományok mellé egyszer egy évben fizikailag is dolgozzanak egy rendezvényen, így nincs arra gondunk, hogy ezen vagy azon az alkalmon ki segít. De ezek kívülről látható és mérhető dolgok, ha itt megállnánk a jelentéssel, akkor csak a féligazságot mondanánk el. Híveink életében egyre jellemzőbb a szekularizáció lelki betegsége, a közömbösség, lelki étvágytalanság. Ez látszik a templomba járáson, a távolságtartáson, az immel-ámmal való részvételben. Vannak áldott lelkek, de soknak a kényelem, a nem keresztyénhez illő elfoglaltság fontosabb a közösségnél. Nálunk békesség van, a presbitérium rendben és csendben végzi munkáját, nincs belső civakodás, de ez részben talán a közömbösségen is múlik. Megszoktuk, hogy van egyház, hiszen lassan már 80 éves a gyülekezet, így nem kell különösen erőlködni, gondolják sokan, az én válltartásom nélkül is megvan az egyház. Noha körülöttünk arat az anyagias, szekularizált világ, ahol családok esnek szét, értékek olvadnak el íztelen sóvá, mégis kevesen keresik a Krisztus Egyházában levő erőt és útmutatást. így élünk mi meglevő csinos külsővel, de erőtlen, szégyellni való belsővel. Félő, hogy a statisztika és jövedelmeink számai ama napon nem lesznek elegendők!
