Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)

Kálmán Szabolcs: Kígyó okosan, galamb szelíden

88 BETHLEN NAPTÁR ott, mégis vizuálisan talán örökre bennem marad a kép, ahogy a “szegény” négy püspöknek az elnöki emelvényen végig kellett ülnie az összes előadást. A nagy tudású, több nyelven folyéko­nyan beszélő, de már gyenge egészségű elnöklő püspök, min­den előadáshoz lassan, vontatottan, a végső szót kimondó ha­tározottsággal hozzászólt, és ezzel eleve elfojtott minden más­irányú gondolkozást vagy megnyilvánulást. Külön fejezetet érdemel a püspöki kar és a külföldi résztvevők megkülönböztetett vendégül látása a Doktorok Kollégiumán. Nem éreztem magam külföldi vendégnek, így elvegyültem az “egyszerű” teológiai doktorok és kandidátusok társaságában. A Magyarországi Református Egyház legértékesebb emberei gyűltek itt össze. Úgy látszik, mégsem voltak elég értékesek arra, hogy a püspökökkel és a külföldi vendégekkel informálisan is érintkezzenek. A vendégek számára a szünetekben külön in­gyen kávézó állt rendelkezésre, mi “hazaiak” 5 Ft-ért megihat­tunk egy kávét kint a folyosón. Mi, közönséges halandók, a menza ebédlőjében érkeztünk, de a püspökök és a külföldi vendégek külön a tanári ebédlőben, mintha tisztikaszinó lenne az. Mert ugyebár nagy baj származhat abból, ha a minszki metropolita “ő-főboldogsága” (az elnöklő püspök így szólította őt), vagy valamelyik svájci teológiai professzor leül az asztalhoz egy több nyelven beszélő értelmes magyar lelkésszel és kettőjük között őszinte és ellenőrizhetetlen beszélgetés alakul ki? Többen panaszolták azt is, hogy a püspökök és az egyházi vezetők nem állnak ki eléggé a lelkészek mellett. A legtöbb vitás vagy panaszos kérdésben óvatosságra, az államhoz való alkal­mazkodásra, jogaiknak a feladására intik őket. Általános vélemény, hogy a katolikus egyház okosabban áll helyt az adott körülmények között. Az is központosított, de a hatalom egy része külföldön a pápaság kezében van. így al­kudozni lehet az állammal. A katolikus egyházi vezetők nem­csak az állam, de a pápaság felügyelete alatt is vannak, onnan is kapnak védelmet, útmutatást. A baptista és más szabad egy­házak is előnyösebb helyzetben vannak, mint a reformátusok. Náluk a helyi gyülekezet valóban önálló, és semmiféle felsőbb egyházi megegyezés az állammal nem vonatkozhatik a helyi gyülekezetre. A központosítás hiánya ez eseben előny. Csak a központosított református és evangélikus egyházak vannak abban a kényszerű helyzetben, hogy az egyházi vezetők­kel történt megegyezések alapján a vezetőkön keresztül a helyi gyülekezetek is állami ellenőrzés alá kerültek.

Next

/
Thumbnails
Contents