Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Bakó Elemér: A Debreceni Református Kollégium és intézményei
74 BETHLEN NAPTÁR amely az ország később mártírhalált halt református miniszterelnökének, gróf Tisza Istvánnak a nevével nyílt meg 1916-ban. A második világháború után Kossuth Lajos Tudományegyetemnek elnevezett intézménytől ismét visszakerült a teológiai kar (Református Hittudományi Főiskola, majd Teológiai Akadémia néven) a Kollégiumba. A Kollégium, amely most a magyar református egyház egyetlen ilyen intézménye, magába foglalja még a következő tagozatokat is: a Debreceni Református Gimnáziumot, amely az ország egyetlen református középiskolája; a Kollégiumi Nagykönyvtárat, amely 526.000 állomány-egységével nemcsak Magyarország legnagyobb egyházi könyvtára, hanem nyilvános tudományos könyvtár is. Ugyancsak a Kollégium főépületében van elhelyezve a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár, amelyet az egyházkerületi közgyűlés 1769-ben alkotott. Anyaga 2.000 iratfolyóméterre terjed. Fontos intézmény a Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum is, amely egy 1761-ben alapított Régiségtár-ból nőtt ki. A magyar református egyházi és szellemi élet legmesszebbre ható jelképe a Debreceni Nagytemplom, amely mai formáját a XIX. század elején nyerte, miután az előzőt tűzvész pusztította el. A Nagytemplom helyén már a XII. század elején állt egy, Szt. Andrásról elnevezett templom, amelynek kibővített változata a XVI. század folyamán, a reformáció korában került a reformátusok birtokába. 1636-ban egy 50 métermázsánál súlyosabb harang került a Nagytemplom nyugati tornyába: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntette zsákmányolt ellenséges ágyúkból. Mai orgonájának mintegy 3.000 sípja van. A Nagytemplom többször volt jelentős történelmi események színhelye: az 1849-ben Debrecenbe menekült Kossuth-kormány vezetésével a magyar országgyűlés itt mondta ki a Habsburgház megfosztását a magyar tróntól, amely határozat (1849 április 14-i kelettel) a magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata. Ugyancsak itt ünnepelték 1967-ben a Magyarországi Református Egyház megalakulásának, a Debreceni Zsinatnak 400 éves jubileumát, és 1976-ban a gályarab lelkipásztorok kiszabadításának a 300. évfordulóját. A Nagytemplom és a Református Kollégium ma együtt (és mint egység, Sárospatak és Pápa kollégiumainak a megszüntetése után, sajnos, egyedül) képviselik magyar földön (beleértve a szomszéd országokba bekebelezett magyar reformátusság elnémított kollégiumi hagyományait is) azt a szellemet, amelyet legjobban a Debreceni Református Kollégium belső
