Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Bütösi János: Átszínezett térkép
1986 55 társadalom és történelem sikeresebb formálására. Rá várt a feladat, hogy európai szintre emelje a népi mozgalmat. Meg is tette: “az utolérhetetlenül szép és teljes Európával oltotta be nemzetét” (123), míg óriási erők viharzottak a magyarság körül, s valóban elnyeléssel fenyegették létét”. A kapitalizmus népei, ha nem is törtek pusztulására, nem törődtek a sorsával. A nácizmus csak átmeneti jellegű és népünkre halálos volt: nem tartozott a jövő lehetőségei közé. A szocializmus marxi értelmezése pedig ismeretlen sors elé állította, óriási kérdőjelekkel köröskörül, Németh László kereste a megoldást, s a harmadik út prófétája lett”. (123-24) Mi a harmadik út? A szocializmus minőségi változata a magyar nép számára, mely európai módon párosítaná a magánkezdeményezést és a szabályozó tervet; az emberarcú szocializmus, amely nem semmisíti meg az Én és a népegyéniség lényegét, sőt sokoldalú módon tovább fejlesztené ezek képességeit. Ennek az érdekében szigeteket akart szervezni Németh László. Szigeteket, ahol egy új lelkiállapotban meg lehet őrizni a magyar lét és történelem kincseit s a jövő lehetőségét. Németh László “tisztán látta az elkerülhetetlen összeomlást, ezért hirdette a sziget fontosságát, ami lényegileg a lélek pozitív töltését jelentette: népe történelmi és kulturális örökségét s egyedi alkatának a követelményeit” (130-31). Aztán jött az új hatalmi rendszer. Az addigi világ valóban tökéletesen megsemmisült, de nem a harmadik út életformája jött, hanem a két lényegileg szembenálló hatalom másik tagja, a kommunizmus... “Több mint ezeréves történelme alatt ilyen törés még nem fordult elő az életében” (127). Németh László földönfutóvá lett, üldözötté vált az új helyzetben. “Komiszul támadták: részese volt az ‘összeesküvés’-nek”. Persze nem volt összeesküvés, s ő minden gondolatát nyíltan, könyvekben írta meg, távol állt tőle minden konspiráció” (128). Végre mégis lehetővé vált számára a munka. Megírja hatalmas alkotásait, közöttük a Galileai című drámáját, mely Vatai szerint “talán legigazibb és legmélyebb vallomása. Harc az igazságért az inkvizíció minden formája ellen” (130). Elsodró sikerrel mutatták be a Katona József színházban 1956 október 20-án... Ma, amikor egy újabb középkor homályában botorkál a világ, rendkívül fontos, hogy Németh László igazságszomja éljen és hasson közöttünk — a legtisztább protestáns módon: az igazság megszállottjaiként szolgálni nemzeti-népi sorsunkat, még Homályból homályba is! * * * * *