Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Bütösi János: Átszínezett térkép
1986 51 kulcsszó dr. Vatai szótárában. Azt érti rajta, hogy míg a világnézetek mindig olyan hatalmi törekvések eszközei, amelyek a valóság ellenére és fölötte uralmuk alá akarják hajtani, még megsemmisítésük árán is a különböző társadalmi és történelmi formákat, addig a magyar valóság a nép, a nyelv, a föld, a hit, a történelmi tudat, a körülvevő világ és a ráció együttese (55,64). Ezek legkülönbözőbb kombinációja szüli a történelmet. A magyar valóság Bethlen Gábor felléptekor az volt, hogy noha a háromfelé szakadt országban nem volt egységes nemzet és öncélú magyar állam, de számot tevő erőt képviselt a háromfelé szakadt magyar nép, amely a protestáns reformációban történelmi tudatot nyert, nyelvében önmagára talált, a protestáns iskolarendszerben ható tényezővé tette a rációt. A magyar valóság felszínre került tehát, csak államférfira várt, hogy felépüljön belőle a nép modern Magyarországa. Ennek a valóságnak azonban három társadalmi és történelmi ideológiával kellett felvennie a harcot: 1) a rendiség hatalmi eszmevilágával, amely belülről akarta kizárni 1514 óta a jobbágyság és a parasztság tömegeit; 2) a római-német ideológiával, és 3) az izlám imperialista világnézetével, amelyek külső erőként, vallásos mezbe öltözötten akarták elnyelni a magyar valóságot. Bethlen Gábornak különösen a római-német ideológiával kellett élethalálharcot vívnia, mert ez a hatalmi eszmekor a Kárpát-medence honfoglalása óta állandó kísérője volt népünknek. Jelentkezett az ezredforduló körül, amikor kettős arccal, kettős tartalommal lépett fel: egyfelől hozta a krisztusi hitet, amelyre egzisztenciálisan szüksége volt a magyar népnek, de másfelől hozta Róma és a német nép közös világuralmi törekvését is, amely a krisztusi hitre áttért kelet-európai népeket is be akarta szervezni a Szent Német-Római Birodalomba. A krisztusi hit csak háttere volt a céltudatos és könyörtelen rómainémet ideológiának, amely különösen az új korban, a Habsburg királyok folyamatos magyarországi uralma idején (1526-1918) vált végzetessé népünkre. Bethlen Gábor idején és után ellenreformáció címen likvidálni akarta az egész magyarságot, próbálta felszámolni a magyar valóság minden ágazatát, végső fokon a népet is. (59). “Egészen a legújabb időkig ez az ideológia tövisként fúródott a magyarság testébe”, s csak a II. Vatikáni Zsinat próbálta lazítani vagy felszámolni “esetleg egy világnézeti újabb koncepció ellenében” (59). Bethlen végső célja egy felszabadított, egységes, népi modern Magyarország megteremtése volt. Új országépítés. Hogy akarta
