Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)

A Kanadai Egyesült Egyházban

1986

267

leg legkevésbé volt várható, a gyászba borult lelkész-özvegy állott ki a gátra vállalni a munka terhét és felelősségét ott, ahol ezt már férfiak sem merték vállalni. Nőegyleti elnökség és pénztárnoki tisztség mellett vállalta a presbitérium pénztárnoki tisztségét is, a vele járó kimutatásokkal, elszámolásokkal és adóügyekkel együtt. S volt jegyző is és mindvégig lelkes, szervező presbiter; sokszor az istentiszteleti lelkészi szolgálatot is végezve, és megszakítás nélkül szolgált az Úrnak mint orgonista is, mindkét templomunkban. Nt. özv. Fejes Lászlóné, a volt magyar tanárnő, az eszményi magyar református papné, aki 4 gyermeket nevelt fel a diplomáik megszerzéséig; az óhazában a ma már betiltott Keresztyén Ifjúsági Egyesület munkása, a balatonszárszói konferenciák neveltje, s még korábban annak a diákegyesületnek leánya, amelynek neve Kálvin János jelmondata lett: “Soli Deo Gloria”, magyarul: “Egyedül Istené a dicsőség”. Igen. Mindenért. Ezért az áldott lelkű “nagyasszonyunk”-ért is. Mert nem embert akarunk dicsőíteni, hanem egyedül Istent, aki “erőtlenség által” sugározta szét közöttünk megtartó isteni erejét.

S már abban az “átmeneti” időszakban is így maradtak hűségben legjobb férfi tagjaink, s egyre inkább felsorakoztak munkavállalásra vezetőjük mellé a Nőegylet tagjai. Úgy, hogy már a Nemzetiségi Hét (aug. 12-18) alatt ismét a régi fényében tündököltek közismert magyar női erényeik: a munkában való szorgalom és a kitartó helytállás. Különösen az utolsó 3 napon a templom alatti konyhában is és a napfényes Knoll Parkban is a magyar asztaloknál. Néhány férfi testvérünk és az ifjak is kivették részüket a munkából. S kalapunkat levéve gondoljunk mindnyájan — az egyébként “széthúzás”-áról hírhedt — népünk lelki nagyságára, aki látta a velünk együtt fáradozó “nem egyháztag” magyarokat vagy éppen a magyarul nem is értő, de “magyar eredetű” kanadai testvéreinket közöttünk. Egyik gyülekezeti bevételi forrásunk társadalmi termünk gyakori bérbeadása esküvői vacsorákra, temetés utáni “tor”-ra stb. Nőegyletünkből egyesek ilyenkor is vállalnak munkát, különösen a tisztviselők.

Szeptember 15-én újjáalakuló és tisztújító gyűlésén “Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet”-ünk a következő tisztviselőket választotta egyhangúlag: Elnök Mrs. Ilona Sóhajda, jegyző Mrs. Piroska Boda, pénztárnok Mrs. Margit Jurcsics. Nem hagyhatjuk ki Mrs. Ilona Beke köztiszteletben álló személyét, aki maga választott magának olyan tisztséget, amelynek munkáját folyamatosan végzi dicséretes pontossággal és tisztasággal