Bethlen Naptár, 1986 (Ligonier)
Kálmán Szabolcs: Kígyó okosan, galamb szelíden
1986 101 zeteket. Mutatkoztak ezen a téren is biztató jelek, de a közeledés sokkal lassúbb, óvatosabb, és védekező-állásban maradóbb, mint reméltem. 5. A hit modern megfogalmazásának kérdése Éppenhogy csak érintem ezt a témát. Bár minden általánosítás sántít, talán megállapítható az, hogy a magyarországi református lelkészi kar túlnyomó többségben a Barth Rároly-i neo-orthodoxia szellemében nevelkedett, és gondolkozása ma is azt tükrözi. Ez önmagában egy tiszteletreméltó álláspont lenne. A kérdés mégis az, hogy a Barth utáni teológiai szellemi áramlatok miért nincsenek nagyobb hatással a magyar lelkészekre? Az egyház egésze konzervatívnak, óvatosnak, fontolva és csigalassúsággal haladónak hat (de azért halad!). Az idő viszont repül. A modern világ problémái, a városiasodás, és millió más kérdés sürgeti, hogy az egyházban legyenek olyan hangadó, értelmes és hívő csoportok — akár kisebbségek is —, amelyek újszerűén, a magyar viszonyokra alkalmazva bátran mernek kísérletezni új gondolatokkal és új formákkal. Ha akadnak is ilyen hangok, cérnavékonyak és eléggé elszigeteltek. A főleg Dél-Amerikából származó ún. “felszabadulás (liberation) teológiáját” ismertetik, mint a gyarmati népekre vonatkozó mai bibliai tanítást, de arre nincs lehetőség vagy bátorság, hogy ugyanezt a teológiai elvet a szovjet gyarmati uralom alól való felszabadulásra is vonatkoztathatnák. Tele vagyunk békeszólamokkal és békepapokkal, akik fellépnek a nyugati fegyverkezéssel szemben, de a keleti nem kritizálható. Magyarországon — ahol az emberek többsége marxista áltudományos vallásellenes nevelést kapott —, talán helyes lenne, ha legalább néhányan az evangéliumot új terminológiával hirdetnék, mint pl. a menny, pokol, ördög, angyal, üdvösség, megváltás stb. fogalmakat a mai nem-vallásos emberekhez közelebb álló szavakkal helyettesítenék be. Nem találkoztam ilyen kísérletekkel. Alig találtam olyan embert, aki egyáltalán hallott az Alfred Whitehead-féle “process teológiáról”, amely pedig a modern teológiai gondolkozásnak ma az egyik legfontosabb megfogalmazása. A hit modern megfogalmazásának kérdése különösen fontos egy marxista társadalomban, ahol az állam hivatalos álláspontja a vallásellenes propaganda. Már Amerikában megfigyeltem, hogy az 1956-ban és utána menekültek (akik mind marxista nevelést kaptak), milyen könnyen feladják a marxizmus közgazdasági tételeit, de a beléjük nevelt marxista
