Bethlen Naptár, 1984 (Ligonier)

Csoóri Sándor: Mit gondoljunk az Amerikában élő magyarok sorsáról, jövőjéről, jövőbeli szerepéről?

1984 45 világ nyilvánossága elé tárt olyan tényeket, amelyre a baráti szer­ződéseket aláíró országok nem vállalkoznának soha. Legjelképe­sebb példája ennek az angolul megjelent Janies könyv. Munka, áldozat — idő- és pénzáldozat — kristályosán áttetsző igazság­érzet, tárgyilagosság minden összetalálkozott ebben a vállalko­zásban. Sajnos, a könyvet Magyarország indokolhatat’an politikai tapintatból még magyarul se adatta volna ki, nemhogy eqy világ­nyelven. Pedig mindenki tudja odahaza, hogy Janics Hontalan­ság évei című munkája nem éket óhajt verni szlovákok és ma­gyarok közé, de Illyés szavával szólva: — sebet tisztítani. * # Köznapi értelemben: munkamegosztásnak is lehetne tekin­teni ezt a gyakorlatot. Olyan diplomáciai tevékenységnek, amely a hazai magyar politika taktikájától és közvetlen érdekeitől el­tér, de nem tér el a nemzet hosszútávú érdekeitől. Azt hiszem, ez az a korlátozott külpolitikát kiegészítő fel­adatkör, amellyel a külföldi magyarság egyszerre bizonyíthatja saját autonómiáját és ugyanakkor a hűségét is. Mert minden előző emigrációhoz, kivándorláshoz képest új helyzettel kell szá­molnunk az utolsó évtizedben: azzal, hogy a erdélyi, a vajdasági magyarsághoz hasonlóan a Nyugaton és a tengeren túl élő ma­gyarság is keresi saját külön létének igazolását. Már csak azért is, mert a kintiek nagy része értelmiségi, akik foglalkozásuk miatt se mondhatnak le a kultúra, a történelem, az erkölcs kérdéseinek örökös tisztázásáról. Ennek az autonómia-kikalapálásnak a za­jában én már régóta játszom egy gondolattal. Még pedig azzal, hogy az a hatféle magyarság, amely az otthonitól az erdélyin át az amerikaiig tágul, olyan tudatot gazdagító magyarság-változat, amelyre különféle bezártságunk miatt — egész történelmünk során — sose volt lehetőségünk. Egyebek közt megteremthet­nénk — mintaként — egy olyan gondolati, érzelmi pluralizmust, amelyet üdvösnek tartanék odahaza is, mivelhogy nemzeti egy­ségre csak külső támadások idején van szükség. Békeidőben vi­szont a nemzet működésének titka a jó megosztottság. Ha mi egy szellemi haza égboltját is föl szeretnénk feszíteni magunk fölé, jó megosztottságunkat elfogadhatnánk végre egy magasabb rendű egység alapjának.

Next

/
Thumbnails
Contents