Bethlen Naptár, 1984 (Ligonier)

Csoóri Sándor: Mit gondoljunk az Amerikában élő magyarok sorsáról, jövőjéről, jövőbeli szerepéről?

1984

45

világ nyilvánossága elé tárt olyan tényeket, amelyre a baráti szerződéseket aláíró országok nem vállalkoznának soha. Legjelképesebb példája ennek az angolul megjelent Janies könyv. Munka, áldozat — idő- és pénzáldozat — kristályosán áttetsző igazságérzet, tárgyilagosság minden összetalálkozott ebben a vállalkozásban. Sajnos, a könyvet Magyarország indokolhatat’an politikai tapintatból még magyarul se adatta volna ki, nemhogy eqy világnyelven. Pedig mindenki tudja odahaza, hogy Janics Hontalanság évei című munkája nem éket óhajt verni szlovákok és magyarok közé, de Illyés szavával szólva: — sebet tisztítani.

* #

Köznapi értelemben: munkamegosztásnak is lehetne tekinteni ezt a gyakorlatot. Olyan diplomáciai tevékenységnek, amely a hazai magyar politika taktikájától és közvetlen érdekeitől eltér, de nem tér el a nemzet hosszútávú érdekeitől.

Azt hiszem, ez az a korlátozott külpolitikát kiegészítő feladatkör, amellyel a külföldi magyarság egyszerre bizonyíthatja saját autonómiáját és ugyanakkor a hűségét is. Mert minden előző emigrációhoz, kivándorláshoz képest új helyzettel kell számolnunk az utolsó évtizedben: azzal, hogy a erdélyi, a vajdasági magyarsághoz hasonlóan a Nyugaton és a tengeren túl élő magyarság is keresi saját külön létének igazolását. Már csak azért is, mert a kintiek nagy része értelmiségi, akik foglalkozásuk miatt se mondhatnak le a kultúra, a történelem, az erkölcs kérdéseinek örökös tisztázásáról. Ennek az autonómia-kikalapálásnak a zajában én már régóta játszom egy gondolattal. Még pedig azzal, hogy az a hatféle magyarság, amely az otthonitól az erdélyin át az amerikaiig tágul, olyan tudatot gazdagító magyarság-változat, amelyre különféle bezártságunk miatt — egész történelmünk során — sose volt lehetőségünk. Egyebek közt megteremthetnénk — mintaként — egy olyan gondolati, érzelmi pluralizmust, amelyet üdvösnek tartanék odahaza is, mivelhogy nemzeti egységre csak külső támadások idején van szükség. Békeidőben viszont a nemzet működésének titka a jó megosztottság.

Ha mi egy szellemi haza égboltját is föl szeretnénk feszíteni magunk fölé, jó megosztottságunkat elfogadhatnánk végre egy magasabb rendű egység alapjának.