Bethlen Naptár, 1984 (Ligonier)

Nt. Hunyady László ötvenöt éves jubileumára

1984 NT. HUNYADY LÁSZLÓ ÖTVENÖT ÉVES JUBILEUMÁRA 183 Fill. 2:29. Pál apostol a fillippibeliekhez írt levelében arra kéri a filip­­pibeli híveit, hogy Epafroditust, mint az ő atyafiát, munkatár­sát, bajtársát, Krisztus követét, áldozatot hozó szolgáját fogadják örömmel és „az ilyeneket megbecsüljétek”. Az Ige parancsa, hogy a Krisztus szolgáját meg kell becsülni. Nt. Hunyady László Isten kegyelméből ez évben 55 éve, hogy a magyar református lelki­­pásztorok fekete palástját viseli hűséggel és becsülettel. Krisztus tanítványainak hűséges atyafia, munkatársa, bajtársa és egy életen át hűséges követe, s áldozatot hozó szolgája volt. 31 éve hűséggel szolgálja a kis Linden-i független gyülekezetünket. Azelőtt is Krisztus amerikai magyar református szolgája volt s oda küldték, ahol baj volt, ahol bölcsességgel meg kellett állani az őrhelyen. A kis Vintondalen az erdő borította völgyben a leégett templom helyett új templomot épített, ha erdélyi vagy gömöri ember ve­tődik a templom felé, mindjárt az emlékek serege zúdul lelkére, mert nagyon emlékezteti a hegyek aljában rejtőzködő óhazai templomra. Lelkipásztorkodott Woodbridgen, Trentonban, Drakes Con­­gon, Detroitban, hol az elárverezéssel fenyegetett templomot megmentette, hasonlóan a windsori egyik egyházat is, ahol két ízben szolgált, s ahol idegen felettesei kuruc természetét igen próbára tették, s végül is Csokonaiként csapot-papot és a presbi­­teriánusokat otthagyta, s azóta a Független Egyházban szolgálja Krisztusát hűségesen. Boáz mezején az elhullott magyar kalászo­kat szedegeti, pásztorolja s mutatja híveinek a „hazafelé vezető utat”. Sokat tudnánk írni Nt. Hunyadyról. A magyar református lelkészi karnak egyik legsokoldalúbb tehetsége. Iskoláit a ma­gyar kálvinizmus legkeletibb végén Máramarosszigeten végezte, ahol tanítói oklevelet szerzett, olyan oklevelet, amely egy életen folyton azt bizonyítja, hogy tulajdonosa ízig vérig pedagógus, aki Krisztus tanításait, híveinek, magyarjainak, református testvérei­nek igen egyszerű, de nagyon érthető formában akarja átadni. Egyike azoknak a lelkészeknek, aki verseket, regényt írt, és szün­telen forgatja a tollat. Regénye aranydíjjal van kitüntetve, peda­gógiai tudását is állama dicséretre méltóan értékelte. Kevesen tudják róla, hogy elektromérnök és az első kompúter összeállí­

Next

/
Thumbnails
Contents