Bethlen Naptár, 1983 (Ligonier)
Ausztrália
220 BETHLEN NAPTÁR Istentiszteleteinket, évtizedes szokásunkhoz híven és zavartalan hittestvéri közösségben, minden hónap második és negyedik vasárnapján változatlanul megtartottuk. Ezen felül a nagy ünnepeken, mint húsvét, karácsony és újesztendő, még külön istentiszteleket is tartottunk. Az istentiszteleteket Nt. Kemény Péter ev. lelkész és dr. Domahidy András egyházgondnok felváltva tartották, távollétükkor v. Szombathy Lajos János lektor-presbiter hirdette az igét. Az istentiszteleteket a hívek szorgalmasan, szép számban látogatták, úgyszintén a nagyobb ünnepekkor osztott úrvacsorán is csaknem teljes számban jelentek meg és vették magukhoz a szent jegyeket. Esketés, keresztelő és konfirmáció ezen tudósítás megírásáig, augusztus közepéig, ez évben nem lett tartva. Szomorú veszteségként kellett az Úrtól elfogadni régi kedves és egyházához mindenkor hűséges hittestvérünk, báró Radossavich Mihályné, hosszú, keresztyéni türelemmel viselt betegsége és többszöri operációja után bekövetkezett halálát. Az elhunytban dr. Domahidy Andrásné, gondnokunk felesége, nagynényjét gyászolja, akit hosszú és súlyos betegsége alatt szerető gondossággal ápolt. Sajnálatosan, az idők múlása a hívek korosodásában egyre inkább megmutatja magát. Az 1949-50-es években érkezett legrégibb hívek közül idők során már számosán kint pihennek a temetőben, az e korból származók száma egyre csökken. A nem sok jót Ígérő jövő dacára is a hívek közössége az égi gondviselésbe vetett hittel és bizakodó reménységgel tekint az elkövetkezők elé. Hittel, hogy az egyházközösséget nehéz kezdetük kezdeti idejében alapított s az akkor, a mai legöregebb hívek által szeretettel elvetett magból kihajtott és féltő gondossággal ápolt hit-fácska továbbra is életben marad és életet szívó tápláló gyökereivel megkapaszkodva, ezentúl is meghozza további hosszú időkön át a maga édes gyümölcseit. A múló idők előtt azonban meg kell hajtsuk a fejünket, és be kell lássuk, hogy már nem vagyunk minden olyanra képesek,mint amilyeneket azelőtt erőink és lelkesedésünk egyesítésével végre tudtunk hajtani. Ennek okából, ez évben először, már nem tudjuk elkészíteni és megrendezni a hoszszú évek során szokásossá lett nagyszabású, sokvendéges disznótoros vacsoránkat, amelyhez ezideig minden munkát a saját erőnkből végeztük el, ami nemcsak népszerűségben, de anyagiakban is mindig szép eredményt hozott. A mindenkor szorgos és áldozatos munkát végzett Nőegyletünk azonban a hagyományos és népszerű karácsonyi vásárját, úgyszintén a gyermekek karácsonyi ünnepét és megajándékozását ez évben is meg szándékozik tartani. Nőegyletünk ugyancsak hasznosan és eredményesen munkálkodott kultúrdélutánok megrendezésében. Ez évben ezideig, az év közepéig, két ilyent rendezett. A Melbourneből idelátogatott Ambrócz Pál neves zongoraművész adott kitünően sikerült, igen nívós koncertet, más alkalommal pedig az Egyesült Államokból kapott szép, Erdélyt ismertető film, amelyet Nagy Tibor [USA] készített erdélyi utazása alkalmával, került bemutatásra a Nőegylet rendezésében. Ami anyagiak a Nőegylet szorgoskodása és a hívek adományai által idők során rendelkezésünkre jöttek, azokkal mindenkor igyekeztünk keresztyéni szívvel jól sáfárkodni. Sohasem csak önmagunknak kapartunk. Segítő adományainkat, a múlt éviekhez hasonlóan, ez évben is folytattuk, dacára a lecsökken jövedelmünknek. A soha nem tudni mit hozó idők olykor valóban megpróbálóan jelent
