Bethlen Naptár, 1983 (Ligonier)
Magyar Gyülekezetek a Kanadai Presbiteriánus Egyházban
196 BETHLEN NAPTÁR VANCOUVER, B. C. Lelkipásztor: Szamosközi László Presbitérium: Szlivka R. titkár, egyházmegyei megbízottak: Fábián L., Baraskú J. Magyar Iskola felelőse: Murguly L. Kántor: Máté I. Vasárnapi Iskola felelős: Takács Károlyné. Iratterjesztés: Gruber Lászlóné. Gazdasági Tanács: Szendrei J. elnök, Hajdú Gy. alelnök, Huber K. jegyző, Nagy J. pénztáros, Fülöp J. templom felelőse, Vajda T. parókia felelőse, Balatoni Gy. ellenőr, Somogyi T. ellenőr. Női Kör: Swecera Gy-né, elnök, Németh A. elenök, Szendrei J. pénztáros, Varga I. jegyző. Gyülekezetünk életét két fő szempontnak elősegítése töltötte ki az elmúlt esztendőben. Elsődlegesen lelki életünk növekedését, erősödését igyekeztünk támogatni. Hisszük, hogy az igazi gyülekezeti életnek alapja a lelki közösséggé formálódás, az Isten Szendéikétől jövő szeretetnek az elmélyülése az egyéni életekben. Ennek érdekében álltak tagjaink rendelkezésére a biblia- és imaórák szerdánként, a levestésztakészítőkkel tartott bibliaórák, a három havonként kiküldött egyházi híradók, lelki tartalmú rendezvényeink és természetesen istentiszteleti alkalmaink. Hogy Isten kiben mennyit tudott elvégezni az elmúlt esztendőben lelki vonatkozásban, azt csak Ő látja és tudja igazán. Mi csak a viszonyulásokból, szolgálatokhoz való hozzáállásokból, az istentiszteleti, úrvacsorái részvételből, a hálaadások gyakorlásából, a lelki és gyülekezeti életben való bekapcsolódásból próbálhatunk némi homályos képet alkotni magunknak. Óvatosan fogalmazunk, nem szeretnénk Isten Lelkének munkáját lebecsülni, megszomorítani. A gyülekezet egy részénél határozottan észlelhető egy biztos, ha nem is látványos, hitbeli haladás, határozottság. Természetesen ennél többet kívánunk látni és tapasztalni, s ez jó. Pl. az Ige iránti nagyobb érdeklődést, amit a bibliaórák nagyobb látogatottsága kellene tükrözzön. A többre való vágy mindig ott kell legyen szívünkben, napi imádságunkban. Ne legyünk elcsüggedve azonban, ha rögtön nem látjuk imánkra a feleletet. Adjunk hálát az elért eredményekért, és hálaadással tárjuk fel óhajunkat Istennek a többlet elnyeréséért. Aztán ne feledjük, mi magunk kell jó példával előljárnunk. Kritizálni mindig könnyebb, mint cselekedni, élni, gyakorolni az Ige tanítását. Igei meglátásainkban lehetnek némi, nem alapvető véleménykülönbségek, de soha ne feledjük az Ige azon tanítását, hogy „Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit.” (Gál. 5:6) Mi a Krisztus Jézusban és a Benne megtestesült szeretetben kívánunk egyek lenni. Ha egy gyülekezeti tag tud egy lenni a gyülekezettel Jézus Krisztusban, akkor, ha ott az Ige üzenete tisztán szól, Lélek szerint jár, ha nem, valahol, valamilyen emberi okból kimarad Isten Lelke gyülekezeti életének gyakorlásából. Ezt az igei igazságot tudasítanunk kell hitgyakorlatunkban. A fentieket gyülekezeti tagjaink mind tisztán látják és hisszük, hogy ez a tisztánlátás továbbra növekszik az Ür dicsőségére. Isten az engedelmes, alázatos, vágyakozó szívekben gyönyörködik. Legyünk ilyenek, hogy növelhesse hitéletünket. A második vágyunk az lett volna, hogy nagyobbítsuk templomépüle
