Bethlen Naptár, 1981 (Ligonier)
Akik hazamentek
190 BETHLEN NAPTÁR 1981 lelkészi karunk egy kiváló tagja volt. Soha meg nem alkudott, ha egyháza és fajtája jövőjéről volt szó. Túlságosan érzékeny szívvel járta élete göröngyös útjait. Becsületes, őszinte szívű ember volt, aki nehezen viselte el a csalódásokat. Elvek embere volt, s akármibe is került neki a helyesen felismert utat senki kedvéért nem adta fel. Nagy tisztesség volt barátai sorába tartozni s testvérként szeretni őt. Szeretetünk, míg élünk mindig emlegetni fogja őt. 1980. március 26-án temettük el. Porai végakarata szerint szülei porával odahaza, a magyar földön várja a feltámadást. Emlékét hűséggel őrzik: bánatos felesége, mostoha és vérszerinti gyermekei, unokái és barátai. Távozásával szegényebb lett életünk, de van vigasztalásunk, hogy egyszer újból találkozunk. A temetési szolgálatokat a következő lelkészek végezték: Bodor Dániel, Ferenczy Pál, Murányi István, Dr. Tóth Kálmán, Koncz Gyula, Nagy Lajos, Tóth Tibor, Dr. McCormick, Göndöcz Kálmán, Teles Frigyes. Nagy L^jos DR. ÄRVAI-ZSIROS JÓZSEF ■ 1900—1980 Voltak a 450 éves Pataki Iskolának kiváló professzorai, de alázatosságban és hűségben nem tőle nagyobbak. Voltak a pataki iskolának világhírű tanítványai: Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály és mások, de hűségben ott áll ő is a legnagyobbak között. Harminchárom évig távol él Pataktól, de lélekben sohasem szakad el tőle, élete Rodostójától mindig hazafelé zokog szeretett Alma Mátere felé. Pereg és pereg alázatosan a könnye s reáhull Isten atyai kezére és zúgolódás nélkül ismétli élete nagy leckéjét: Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. Tizenöt amerikai, kanadai és délamerikai tanítványa nevében köszönjük azt a tudást, amit elménkbe vésett, azt a hitet, amit a szívünkbe oltott, azt a nevelést, amit adott s amit nekünk tovább kell adni az ő imádott magyar népének. Az élete egy illusztráció, példa az Igének. “Nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Isten” akarata valósul meg életében. Tanárai kiküldik Amerikába, Philadelphiába, hogy készüljön elő az újszövetségi professzorságra s tanulja a görög nyelvet. Haza jőve neki adják az ószövetségi tanszéket, hogy tanítsa a héber nyelvet. Én tőle tanultam meg, hogy az Isten szuverén, felséges Isten, aki eleve elrendeli üdvösségünket, elrendezi sorsunkat, kiméri utunkat. Ezzel a hittel járt egy életen át. Ezzel a hittel tudta csak elfogadni, hogy a pataki teológiai igazgató, közigazgató, aki felért a csúcsra — elérte élete célját. Patakon azt kívánták tőle, hogy doktoráljon le, ledoktorált. Micsoda küzdelem, gond van címei mögött. Kiadja könyveit, amikor rendkívüli tanári fizetése a kórházi költségek és megélhetés költségeit sem fedezi. Szegény, mint a templom egere s mégis megosztja falatát a konviktusból kitiltott szegény diákokkal. Nagyon szegényen küzdenek, mint fiatal pár, de a nincstelenségben van egy drága kincsük, az, hogy arany-
