Bethlen Naptár, 1979 (Ligonier)

Versek

A GÁLYARABOK SZOBRA Mik vagyunk? Kutyák? Mért? Eretnekek? Kis szobor áll a Nagytemplom megett: a Gályarabok! — Hősök! Mennyi gyász! És mintha az a titkos Nyomozás, a távoli, az Inkvizíció, az iszonyúnak hitt központi szó engem vert volna őseim helyett vasra, kínpadra, olyan rémület markolt szívembe. Fürkész gondolat, ott kezdtem álmodni álmaidat, ott csatáztam veled (s mily naivan!), fekete Róma! Gyanú s ami van emberség bennem, mind abból fakadt, hogy sirattam áldozataidat; mert hiszek benned, jóság, türelem, hiszek benned, isteni értelem, — hiszek benned, szabadság, szeretet, s hiszem, hogy győztök, tiszta fegyverek. Szabó Lőrinc (1900-1957) RONGYSZŐNYEG 99 Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Weöres Sándor (1913- )

Next

/
Thumbnails
Contents