Bethlen Naptár, 1979 (Ligonier)
A magyar diaspóra
1979 103 A Krisztus Keresztje gyülekezet paraguayi szórványa 1978-ban, a húsvéti istentisztelet után. Imáron 23 éve alakítottuk ki szórványközpontunkat Asunción, Paraguayban honfitársaink körében. Ott évente kétszeri szolgálatunk az EVSZ anyagi támogatásával, még mindig lehetővé teszi a sok elhalálozás ellenére is, hogy kb. 70 személyt érjünk el az Igével. Nagy kár, hogy az elmúlt negyed évszázad során képtelenek voltunk e kolónia számára magyarajkú lelkészt körünkben kinevelni. Fennállásunk óta nem háromévenként, hanem évenként kellett volna jelölteket küldenünk a teológiára! Másik szórványközpontunk a pilári Santa Rita öregotthon, melyben az utóbbi időben a bentlakó magyarok száma a felére csökkent, viszont spanyol nyelvű bibliaórákon keresztül kb. száz személyt értünk el hónapról hónapra. E központban hetenként magyar nyelvű bibliaórák megtartására is sor kerül. Ugyancsak negyed-százados múltra tekint vissza a Nagy Buenos Aires déli külvárosai számára alakított szórvány helyünk. Először, majdnem húsz éven át Quilmese, az ottani német ev. templomban jöttek össze havonta a hívek. Amikor e központba járók nagyrésze Florencio Varelára költözött, azóta az istentiszteleteket, konfirmációs oktatást és bibliaórákat egy ottani protestáns kápolnában tartjuk. E kis gyülekezet fő erőssége id. Kiss Sándor családja. Öt gyermeke közül négy a benszülött lakosság köréből házasodott. Az ő gyermekeik már nem beszélnek magyarul, mindenesetre nem eléggé ahhoz, hogy megértsék a hitoktatást és az igehirdetést. így a magyar mellett be kellett vezetni a spanyol istentiszteleti és tanítási nyelvet is. Ennek folytán többen a helyi argentin lakók is érdeklődni kezdek e közösség iránt, összesen kb. negyvenen, s a kis közösség növekedőben van. A múlt hónapban zsinatunk, az IELU arra kért fel, hogy szervezzem át a leányközösséget
