Bethlen Naptár, 1978 (Ligonier)

Eszenyi László: Ligonier jövője

28 BETHLEN NAPTÁR műszerek állandó tökéletesedése az elhalálozás átlagos korát egyre emelte. A századfordulón minden 25 amerikai közül csak egy volt 65 éven felül, ma ez a szám tíz és 2000-ben már minden öt polgár közül egy fog az idős korcsoportba tartozni, ha a már említett körülményekben lényeges változás nem következik be. Nem ennek a rövid tanulmánynak a keretébe tartozik annak a kifejtése, hogy milyen súlyos következményekkel jár majd ez az átalakulás politi­kai, társadalmi és gazdasági életünkben. De mindezeket jó és illik tudni mindazoknak, akik messze előre nézve kívánják intézmé­nyeink jövőjét szolgálni. Magyar-amerikai területen hasonló statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, de tapasztalatból tudjuk, hogy az öreggon­dozásra való igény állandó emelkedése mellett az ellátásra szoruló gyermekek száma annyira lezsugorodott, hogy részükre ésszerűt­len volt megengedhetetlenül magas költséggel egy intézetet tovább­ra is fenntartani. De az államok népjóléti (Welfare) hivatalainak felfogása és magatartása is hozzájárult gyermekotthonunk bezá­rásához. Már hosszú évekkel ezelőtt kialakult az a felfogásuk, hogy a magukra maradt gyermekek intézeti gondozása helyett az elvesztett családi környezetet jobban pótló fogadott szülők (Fos­ter Parents) beállítása előnyösebb hatást gyakorol a válságon átmenő gyermek lelkiségére. Mikor Egyesületünk a magyar és vallásos nevelés biztosítása céljából kitartott gyermekotthonunk fenntartása mellett, a jóléti hatóságok működésünk ellenőrzését és a követelményeket megszigorították, a segélyt pedig megvon­ták. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az eddig kifejtett körülmények ellenére az Amerikai Magyar Református Egyesület nem a rászo­ruló gyermekek gondozását rázta le magáról a gyermekotthon bezárásával, mindössze az intézet helyett más módon kívánja ezt a testvérsegítő munkáját a jövőben elvégezni. Amikor pedig azt hallja vagy olvassa valaki, hogy gyermekotthonunk hatalmas ráfizetéssel működött, az korántsem jelenti azt, hogy annak fenn­tartásából valaha is hasznot vártunk vagy kaptunk volna, hanem a fenntartási költségek messze meghaladták a különböző forrá­sokból származó bevételeket. A különbözetet egy ideig az öreg­otthon feleslegéből fedeztük, de az utóbbi időben ez a lehetőség is megszűnt és a pénz ilyen módon való felhasználásához amúgy is sok kétség fért jogilag.

Next

/
Thumbnails
Contents