Bethlen Naptár, 1977 (Ligonier)
Európa
142 BETHLEN NAPTÁR A nagyobbik rész kivált a Belga Protestáns Egyházból. Ez utóbbi lelkész nélkül új tisztikarral, bár hittel, de eszközi hiányosságokkal nekivágott a függetlenség útjának. Presbiterek, egyháztagok maguk végzik a szolgálatokat. Azért választották a teljes függetlenség nehezebb útját, hogy adminisztratív intézkedéseknek, amelyek sértik, vagy sérthetnék a magyarnyelvű protestáns érdekeket, eleve eléje vághassanak. A Bethlen Naptár olvasó tábora a későbbiek folyamán bizonyára fog kapni beszámolót e független egyház életéről. A nézet-és magatartáskülönbség ellenére a 2 egyház igyekszik a testvéri szálakat megtartani, ha lehet, akkor erősíteni, sőt az egyetértést munkálni. A jövő mutatja meg, hogy milyen eredmény kíséri majd e törekvéseket. K.M. ☆ ☆ SVÉDORSZÁG Múlt évi beszámolómban, amely aug. 31-ével zárult, előre jeleztem “Tangagarde” gyülekezeti otthonunkba okt. 31-nov. 2-re meghirdetett “gyülekezeti napjaink”-at, amelyeknek tárgya “Az újra felfedezett Szent Lélek” volt. Ezúttal közölhetem, hogy az előadóként meghívott két vendég: Cseri Gyula ref. lelkész, Mainz és Gémes István év. lelkész Stuttgart kitűnő előadásai megérdemelten mély hatást keltettek a hallgatóság soraiban, amely maradandónak ígérkezik. A svédországi magyar protestánsokon kívül Dániából, Norvégiából, sőt még Németországból is jöttek hittestvérek, úgyhogy a résztvevők száma 68-at tett ki. Külön meg kell emlékezni dr. Vánky Farkas és Anikó frissen készült szentföldi dia-képeiről, amelyeknek levetítése erősen hozzájárult ahhoz, hogy a gyülekezeti napok élmény dúsan értek véget. Utánuk vendégünk Cseri Gyula, — felkérésünkre — készséggel vállalkozott arra, hogy az 1975. évre beállított s már-már kútba esett református egyházi körútat megtegye. Végigjárta nagyobb gyülekezeteinket hirdetve az Igét s egyben igazolva, hogy a református és evangélikus együttműködés lassan, de biztosan halad az egyesülés felé.
