Bethlen Naptár, 1976 (Ligonier)

Egyesült Államok - Kálvin Egyházkerület

1976 231 összejöveteleket és egy nyári kirándulást tartott. Egyházunk tagjai a nem­zeti ünnepeket a helybeli “Szent Imre” magyar római katolikus egyházzal együtt tartották meg, a hagyományos évi csendőrnapot pedig a Csendöri Bajtársi Közösség tagjaival szintén mindkét templomban megünnepelték. Tagjaink rendszeresen olvassák a Csendes Perceket, ill. az angol nyelvű “Upper Room”-ot, a “Nyolcadik Törzs”-et, amelyet a Bethlen Nyomda jóvol­tából kaptunk meg, a Richard Wurmbrand volt erdélyi evangélikus lelki­­pásztor szerkesztésében megjelenő “Christ and the Communist World” c. havi leveleket. A Niemann Temetkezési Otthon hosszú évtizedeken keresztül megajándékozta egyházunkat díszes és képes fali naptárral. A templom helység takarítását Derzsi Albertné látta el nagy gonddal, az épületeink javítási munkálatait pedig Derzsi Albert és Reinhardt Rudolf végezte. RESEDA, CALIF. — Lelkipásztor: Kálmán Szabolcs Minister emeritus: Szabó Antal. Nehéz év volt. A kezdeti lelkesedés és összefogás, az új lelkipásztor “nász-időszaka” hamar lejárt. Pénz és idő hiánya miatt magyar-Amerikában ritkán van lehetőség arra, hogy gyülekezet és lelkész még a munkába lépés előtt megismerjék egymást. így később sokszor fájdalommal jár a célok harmonizálása. Nálunk évek óta nem volt állandó lelkész, alkotmányunk nem volt hasz nálatban, a szavazótagok listája nem volt megállapítva. Mindez nem hanyag ságból történt, hanem a mindennapi fennmaradásért való küzdelem miatt sokszor alapvető dolgokra nem jutott idő és energia. Mivel egyházunk az egyetlen magyar intézmény itt Los Angeles észak-nyugati csücskében, több olyan személy is támogatott bennünket munkájával, megjelenésével, akik nem egyházi érdeklődésűek voltak; úgy érezték, nekik is joguk van az egyház vezetésében részt venni. Ehhez járulnak a gyakori személyi ellentétek, szét­húzások, és kész van egy emigrációs egyház lélektanilag ugyan megérthető, de mégis szomorú képe. Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy az alapok helyre­­igazításának nagy munkája bizony sok félreértéssel, támadással, fájdalom­mal járt. A januári évi közgyűlésünk hosszú és viharos volt. Néhány család, akik jogaikban sértve érezték magukat márciusra egy rendkívüli közgyűlést hívattak össze, amelynek nyilvánvaló szándéka a lelkész programjának kor­látozása, sőt magának a lelkésznek az eltávolítása volt. Gyülekezetünk türel­mesen végigülte a két közgyűlés hosszú vitáit, és amikor szavazásra került a sor, akkor nagy többséggel bizalmat szavaztak a lelkésznek. Több család eltávozott, köztük néhányan olyanok is, akik eddig egyházfenntartó, temp­­lombajáró családok voltak. Új családok jöttek. Az egyház összetétele, dina­mikája kezd változni. Emberileg számítva, a fenti körülmények miatt ennek az aránylag kis létszámú, távolságokról bejáró, magas fizetési kötelezettségekkel küzdő egy­háznak már meg kellett volna buknia. Az Úr Istennek különleges kegyelme és csodája, hogy még létezünk, sőt fejlődünk, és a jövő is biztató.

Next

/
Thumbnails
Contents