Bethlen Naptár, 1976 (Ligonier)
Egyesült Államok - Kálvin Egyházkerület
160 BETHLEN NAPTAR kétséges, hogy nagy egyházi események felemelők és sok hálaadásra adnak okot. De vájjon ugyan-olyan lelkesedéssel és büszke örömmel megyek-e a templomba vasárnaponként, mint a nagy ünnepeken? Vájjon viszem-e az egész családomat hallgatni Isten Igéjét, amikor csak tehetem? Vájjon hívom-e barátaimat, ismerőseimet a templomba, akiket éppen csak azokon a kiemelkedő ünnepségeken látom átlépni Isten házát, pedig tagjai az egyházamnak? A hétköznapok, melyeken a hivatás és munka ezerfelé sodorja az embereket és engem is, vájjon bizonyságai-e annak, hogy az én Uramnak tanítását meghallottam, kegyelmét, szeretetét megtapasztaltam? Ne két, egy vasárnapi és egy hétköznapi arcom és életem legyen, hanem egy, amelyiket Istennek szentelem és embertársaim javára élem. Az 1975. esztendő első felében a coatesville-i gyülekezetben nem volt semmi kiemelkedő esemény, de volt egy igen jelentős határkő, ami újra próbára teszi a gyülekezet tagjainak lelki erejét, hitét, Istenben való bizodalmát. Lelkészük az év elején lemondott (nyugdíjba menés miatt) július elejével kezdődőleg. Tudjuk, hogy milyen nehéz egy kis egyháznak délelőtti angol-magyar istentiszttelet tartásához beszolgáló lelkészt találni. A coatesville-iek hite erősnek bizonyult, imádságuk meghallgatásra talált a múltban nem egyszer és hisszük, hogy Isten most is meghallgatja kérésüket és pásztort küld nyájához. Templomuk ajtaja azért nincs bezárva, orgonájuk se némul el, zsoltár ének és kérő imádságuk száll Isten trónusához. 1975. június 29-én tartott istentisztelettel záródott a gyülekezet és pásztora hat esztendei, lelkiekben gazdag és áldott, munkája és szolgálata. Utána szeretet vendégségre gyűlt össze a gyülekezet és barátok szép serege a bethlehemi és phoenixville-i hívekkel együtt. Dr. Arthur Freeman, a bethlehemi Moravian Teológiai Szemináriumból, Babos Sándor bethlehemi lelkész, ifj. Babos Sándor repülős alezredes és családja, Mrs. R. Wills (Enikő Babos) voltak velünk e mindig emlékezetes és bensőséges alkalommal. Bár nagyon éreztük a búcsúzás súlyát, az elválás szomorúságát, mégis a szeretet vendégség tónusa hálaadás volt, Istennek azért a kegyelméért, szeretetéért, mit hat esztendőn keresztül megmutatott nekünk, Övé a tisztesség és dicséret. FAIRFIELD, CONN. — Lelkipásztor: Dr. Havadtőy Sándor Visszatekintve az elmúlt esztendőre, boldogan állapíthatjuk meg, hogy az Ür gazdagon megáldotta munkánkat. Az év legkiemelkedőbb eseménye a Vasárnapi Iskolánk 50-éves jubileuma volt, amit április 13-án, vasárnap ünnepeltünk. A vendégigehirdető Nt. Nagy Ferenc, Dallas, Texas-i lelkipásztor volt, aki a vasárnapi iskolánkban nevelkedett fel. Az ünnepi istentiszteletet követő banketten 300-an vettek részt, közöttük Mrs. Wargo Erzsébet és Mr. Nagy Sándor, az iskola első tanítója, illetve igazgatója. Ha egyháztagjaink templomba járását a nemzeti irányzattal egybevetjük, sok hasonló vonást fedezünk fel. Az elmúlt évben egy parányit emelkedett a templom látogatás. Összesítve a gyülekezetnek mintegy 40%-a járt el
