Bethlen Naptár, 1973 (Ligonier)
Nagy Lajos: Dr. Ravasz László
1973 337 földmíves önmaga szépségét, férfiasságát szemlélte Dr. Balthazár Dezső püspökben, de a örök magyar református géniusz megtestesülését Ravasz Lászlóban látta. Míg magyar katholikus testvéreinknek volt egy Prohászka Ottokáruk és Tóth Tihamérük, addig a reformátusoknak ott volt Ravasz Lászlójuk, akire kimondhatatlanul büszkék voltunk. Az első világháború után a csonka Magyarországról azt mondta valaki, hogy egy kis barokk ország. Ennek az országnak legnagyobb szónoka, igehirdetője Dr. Ravasz László volt. Olyan szépen senki sem beszélt Magyarországon, mint ő. Esztétika tudósa minden vasárnapra egy esztétikai remeket alkotott. Valóban ezüsttálcán adta az Ige aranyalmáját nemzetének. Nemcsak szépen, művésziesen beszélt, hanem a tiszta evangéliumot adta. Az evangélium mély kútjába szállott le és onnan hozott friss, éltető forrásvízzel itatta nemzetét. Igehirdetései mesterművek. A reformátori theológia, az Ige theológusa, “az ember életútjának felén járó” Ravasz László. A fiatal Ravasz László igehirdetésén átlépett az idő, de drága példái maradnak annak, hogyan kell a szónoki, művészi beszédeket szerkeszteni. A püspök Ravasz László igehirdetései már az Ige theológusának igehirdetései. Csak az Igét hirdeti a “hit és engedelmesség” theológusa. Az evangélium édes üzenetét olyan szépen, olyan magyar nyelven nem hirdette senki még, véres és hős 400 évünkön át. Minden igehirdetése egy remekmű és bujdosó útainkon örökkön újat mondó és nevünkön szólító igehirdetések. Vigasztalás volt otthon és akkor, és vigasztalás messze földön és most is. Nem írunk róla, mint theológusról. Igehirdetéséről Dr. Makkai Sándor írt egy remek tanulmányt 30 évvel ezelőtt. írásához semmit sem tehetünk, csak annyit, hogy 30 év távolából megállapításai még igazabbak és azóta Ravasz László felénk nőtt mintegy százados tölgyfa. A tűnő idővel még nagyobb lesz és igazán megajándékozottak azok, akik hallgatták igehirdetését, tanulhattak tőle és “akikkel kezetfogott”. A theológus Ravasz Lászlóról öröm volna írni és elmondani, hogy ő a szívünk szerinti Ige theológusa. 1941-ben a 60 éves Ravasz László tiszteletére és 20 év püspöki szolgálata alkalmából barátai, tanítványai, munkatársai “És lön világosság” címmel egy 542 oldalas könyvet adtak ki. Ebben a könyvben Dr. Makkai Sándor, dr. Vasady Béla és dr. Bartók György értékelik Ravasz László munkásságát. Dr. Vasady Béla ir a theológus Ravasz Lászlóról és theológiai pályafutásának öt fő állomását különbözteti meg. Valamikor egyik könyvem előszavában Írtam, hogy magisteri dolgozatomat Ravasz Lászlóról Írom és sokat beszéltem róla derék, skót professzoromnak. Egyházunk első szolgája hirtelen meghalt, akkor azt hittem, hogy minden legénynek ki kell állani a gátra. Esperesnek hívtak el és a Ravasz Lászlóról írandó dolgozatomnak csak a vázlatát készítettem el. Elespereskedtem ezt a drága alkalmat, s a Ravaszról írandó könyv vagy dolgozat sohasem született meg. Késő bánattal írom le ezt. Sokat foglalkoztam Ravasz Lászlóval, ismerem írásait, igehirdetéseit és ezek alapján merem leírni, hogy müveiből, igehirdetéseiből össze lehetne állítani a magyar református dogmatikát. Szebben, érthetőbben, logikusabban senki sem fejezte ki hitünk igazságait, mint ő. Nagy és nehéz hitigazságokat a szószékről értet meg a kiművelt főkkel és egyszerű hallgatóival. Hitünk igazságait sokan az ő “Hazafelé” című könyvéből tanulták meg. Könyveiből egy szép könyvtárat lehet összeállítani. Nagy büszkeségünk volt az, hogy volt egy Szász Károlyunk a Tudományos Akadémián és mennyire ujjongott a lelkünk, amikor egy másik püspökünk, Ravasz László alelnöke volt ennek a tisztes Akadémiának. Ünnep volt a Tudományos Akadémián, amikor Ravasz tartotta előadását
