Bethlen Naptár, 1972 (Ligonier)
Nagy Lajos: Ft. Dr. Varga Imréné
1972 139 FT. DR. VARGA IMRÉNÉ Született Körössy Erzsébet — 1909 - 1971 1971 június 25-én Rimaszombatban véget ért egv nagy szenvedés. I't. Dr. Varga Imre felesége, született Körössy Erzsébet szelíden, meggyötörtén utolsó búcsút intett püspök férjének, szeretett gyermekeinek és életét bearanyozó unokáinak. Mi gömöri lelkészek a gömöri papnét, áldott tiszteletes asszonyt szerettük benne. A Felvidék és Csehszlovákia magyarsága, a világ protestáns vezetői, akik felkeresték hajlékát, vagy külföldön találkoztak vele, azok a püspöknét tisztelték benne. Hajlékában megjelent protestáns vezetők tisztelettel hajoltak meg előtte, aki a százados parókiát melegséggel, szeretettel bélelte ki és tette a boldogság hajlékává. Az egyik nagy látogató megjegyezte, hogy talán ilyen régi lelkészlakás kevés van a világon, de ilyen békességes és szeretetet sugárzó otthon, hajlék is ritkán akad. A százados kövek egy áldott papné, egy drága jó édesanya és szerető feleség gondos szeretetét sugározták 10 éven át családjára, barátaira és vendégeire. Ft. Dr. Varga Imréné főtiszteletű asszony ároni családból származott, édesapja, nagyapja, dédapja, rokonsága magyar református lelkipásztorok voltak, akik tudósokat is adtak a magyarságnak. O a hernádzsadányi parókián született, amit 22 éves korában ott hagyott és a rimaszombati parókiába költözött, hogy 10 éven át legyen áldott élettársa, annak az embernek, akinek Isten a legnehezebb időben helyezte vállára a felvidéki magyarság könnyt és vért sajtoló gondját. Gályarabok, nagy szellemi óriások, aranyszáju papok és püspökök, nagy magyarok emléke közt jár a rimaszombati parókián, ahol egy nagy múlt kötelezi férjét és őt és talán ezért is lesz áldott és galamblelkű papnéja a történelmi városnak, abban az időben, amikor a gerincet ropogtatta és arany jellemeket formálta az idő. Egynéhányunknak boldog kiváltság volt tudni, hogy mennyire nagy léleknek, teherhordozó élettársnak kellett lennie Dr. Varga Imréné főtiszteletű asszonynak. A gyülekezet, később a felvidéki magyarság angyala volt. Szolgált élete minden percében, de úgy, hogy Megváltó Uráé legyen a dicsőség. Áldás volt családjának és akkor volt mindig a legnagyobb, amikor a szükség, a fogat vacogtató idő és a bús magyar sors ott zörgetett a lelkészlak ablakán. Férje, azt a szé