Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)
Eszenyi László ellenőr: Fidelissimus ad mortem
1971 53 hogy a fővezér Kováts Mihály személyében egy lovassági kiképzőt nevezzen ki. így lett Kováts Mihály ezredesi rangban (Colonel Commandante) az amerikai lovasság legfelsőbb kiképzőmestere (Master of Exercises) és Pulaski parancsnok helyettese. A szabadcsapat jellegű felkelő lovascsoport oknak lovas katonai egységekké történt átképzése elsősorban Kováts és nem Pulaski érdeme. Egyik legfigyelemre méltóbb bizonyítéka ennek az a tény, hogy Pulaski ajánlatára Washington a porosz lovassági szabályzatot fogadta el. Pulaski lengyel tiszt volt, természetes ellenszenvvel viseltetett minden iránt, ami porosz. Alig lehet kétség tehát aziránt, hogy erre az ajánlatra a porosz hadseregben 16 esztendőt szolgált magyar huszártiszt vette rá s hogy magát a kiképzést is a mi Kovátsunk irányította egyedül. A hosszú hadi tapantalattal rendelkező magyar huszártiszt mesteri kiképzésének hamarosan meg is lett az eredménye. A Pulaski Légió néven is ismert csoport, mely később gyalogsági egységekkel is kibővült, a legkülönbözőbb feladatokat látta el teljes sikerrel. Távolfelderítő és biztosító szolgálaton kívül rendkivül alkalmasnak bizonyultak határvédelemre is. A hosszú nyugati határon elszórt erődök gyenge megszálló erejét gyakran kellett gyorsan megsegíteni az angol zsoldban álló indián törzsek támadásaival szemben. Kevesen gondolnak egy-egy mozi vagy televizió darab nézése közben arra, hogy a finálénál rendszerint diadalmasan bevágtázó amerikai lovasság kiképzője magyar ember volt s nem egy ilyen lovasrohamban maga is résztvett. A Légió sorsa 1779 május 11-én egy hadászatilag is nagy jelentőségű ütközetben teljesedett be. Az év februárjában Washington Pulaski csoportját Dél-Karolinába irányította és Lincoln tábornoknak rendelte alá. A rendkivül hosszú menet során az eredetileg 336 főből álló csoport, melyet a himlő is megtizedelt, felére apadt le. A Légió lovassága május 8-án, gyalogsága 11-én érte el Charleston városát, melyet Moultrie tábornok csak nehezen tudott megvédeni a tengeren oda szállított túlerejű brit csoport támadásával szemben. Ha az angol csapatoknak sikerül a várost bevenni és útjukat zavartalanul folytatni északi irányban, az amerikai főerők igen kellemetlen helyzetbe kerültek volna. Pulaski a helyzet rövid mérlegelése után lovas csoportja élén ismételt rohamot intézett az előnyomuló Prevost angol ezredes oszlopai ellen s abban a haláltmegvető rajtaütésekkel olyan veszteséget és fejetlenséget okozott, hogy a brit parancsnok elállt az
