Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)

Nagy Lajos: Előszó

hogy minden tehetségemmel, egész életemmel szolgáljam az amerikai magyar reformátusok szemefényét: a Bethlen Otthont. Ezentúl ez lesz életem értelme s ami jóság és szeretet, hűség terem a szivemben, azt mind felrakom Istennek Ligonierben felállított magyar református oltárára. Tudom, hogy Isten az amerikai magyar reformátusság legdrágább kincse őrzésére hivott el. “Félelemmel és rettegéssel” de hű szivvel állok meg a bástyán, amig Isten elfogadja tőlem a szolgálatot.

•'>7í

Óh milyen kiváltság őrt állani itt a magyar lélek felett és szítani a magyar élniakarás oltárának tűzét. Ez a legszebb őrhely és a legdrágább kiváltság: egy fajtáját szerető magyar református lelkipásztornak. Van-e szebb hivatás, mint ide gyűjteni fáradt, öreg magyarjainkat s szülőnek és szülői otthonnak lenni magyar árváknak, szétdúlt otthonok fészkeiből az élet országút jára kiesett drága magyar madár fiókáknak?

ígérem, hogy magyar életünk e drága világító tornyából a fény messze világít s míg én itt szolgálok, fájó magyar sorsunk oltári tüze ki nem alszik. Isten fogyó életemben többször bizott reám drága szolgálatokat s minden erőmmel, teljes hitemmel akartam a rám bízottakon hűnek lenni s küldetésemet elvégezni.

Isten most adta számomra a legszebb faladatot. Szolgálni nemcsak az amerikai, hanem az egész világon szétszórt drága fajtámat és édes magyar református és evangélikus testvéreinket.

Amint elődöm hűséges krónikása volt annak a seregnek, akik valaha átlépték a Lajtát, vagy a régi határokat, én is szeretnék hűséges Mikes Kelemenje lenni azoknak, akiknek jó és hű magyar szivük van és akik a “borúnak idején” szétszóródtak a nagy világon.

Politikus sohasem voltam és most sem leszek. Minden tettem rugója a fajtám iránti szeretet volt. Ha Isten életemet és egészségemet megtartja, az ezután következő 11 éven át teljes szívemmel, minden erőmmel szolgálni akarom azt a népet, amelyet Isten magyarnak teremtett és egyházába ehlívott akár református, akár római katholikus, vagy másvallású legyen is az, ha magyarnak, vagy egyházunk népének vallja magát.

Legyen áldás azon a szolgálaton, amit a Bethlen Naptár végez Istenünk dicsőségére drága magyar testvéreink között, bárhogyan is tiszteli Urunkat, Aki kezében tartja mindenütt a magyar sorsot és a magyar jövendőt.

Nagy Lajos, igazgató-lelkipásztor