Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)
Dr. Csomasz Tóth Kálmán: Egyházi énekeink és népdalaink angolul
112 BETHLEN NAPTÁR EGYHÁZI ÉNEKEINK ÉS NÉPDALAINK — ANGOLUL a) Little Psalterium — Geneva Psalms and Hungarian Hymns — b) Sing Out Go — Hungarian Folk Songs — Compiled, Translated and Adapted by Julianna Campbell Tóth, Lorain, Ohio, U. S. A. 1969, 24, ill. 641. Szerző kiadása. Látványnak és olvasmánynak egyformán üdítő, cselekedetnek egyformán példás ez a két kis kiadvány. Az első, a “Little Psalterium”, Watson Kirkconnell kanadai professzor előszaván és a szerző-kiadó házaspár kis tanulmánynak is beillő bevezetésén túl 10 zsoltárt, és 8 régi magyar dicséretet tartalmaz a jelenlegi hazai református énekeskönyvbeli hangjegyezéssel, a dallamsorok alatt szépen fordított angol szöveggel, majd azt követőleg az eredeti magyar szövegek megfelelő verseivel. Mindegyik ének egy-egy lapot foglal el az ízléses, szép kiállítású kis könyvben; alul oldalvást mindegyik lapon egy-egy nevezetes református templom vagy embléma képe látható, gyakran egy soros magyarázattal. így pl. a tordai templomerőd rajzánál azt olvassuk, hogy 1557-ben itt mondották ki először a vallásszabadságot, az ócsai temploménál pedig azt, hogy a 12. században épült és a legrégibb hazai templomok egyike. A másik — terjedelmesebb — könyvecske Ádám Jenő professzor és a fordító angol nyelvű bevezető írásain túl ötven válogatott magyar parasztdalt, ill. népdallá alakult virágéneket és gyermekjátékdalt foglal magába, hasonlóan angol és magyar szöveggel. Az angol szövegek prozódiai tekintetben kitűnően alkalmazkodnak a magyar vagy genfi dallamok ritmusához és túlnyomó részben meglepően sikerültek, mert jól érzékeltetik a merőben eltérő levegőjű idegen nyelvben is a magyar ízeket és nyelvünk hangulati tartalmát. Ez pedig nem kis dolog. Még a legbravúrosabb nyelvi ábrázoló készségű műfordító számára is gyakran megoldhatatlan feladat az átültetett mű eredeti atmoszférájának érzékeltetése, mert a másik nyelvnek nincsenek felhangjai és színárnyalatai bizonyos — olykor a legsajátosabb — jelentések és hangulatok visszaadására. Ezért egyetlen antológiának, de egyetlen eredeti műnek sem lehet minden darabja egyformán sikerült, nem csupán a kifejezés külső formáját, technikáját, de éppen a mondanivaló legbenső tartalmát tekintve sem. Vannak magyar dalok, vagy egyes sorok, amelyeket egyszerűen nem lehet angolul vagy sok más idegen nyelven hiánytalanul visszaadni. Éppen ennek a ténynek szem előtt tartásával bátran elmondhatjuk, hogy Julianna Campbell-Tóth fordításai igen jók, sőt számos esetben (Béres legény, Ahol én elmenyek, Tavaszi szél, Tücsöklakodalom, Egyszer egy királyfi, stb.) szinte tökéletesnek mondhatók; mindenesetre a legjobb magyarból fordított ének-, ill. dalszövegek sorában van a helyük. A szövegek fordítója Dr. Tóth Kálmán Lorain-i református lelkész felesége, angol, ill. skót ősök leszármazottja és Kanadában magyar nevelőszülőknél nevelkedett. Magyar férje oldalán jól megismerte népünket és nyelvünket és a második világháborút megelőző években őt is magával ragadta az akkori fiatalság soraiban kibontakozó lelkesedés a magyar népzene iránt. Mikor azután később férjével és gyermekeivel tengeren túlra ment, hosszú éveken át érlelődött tervei végül is ebben a két értékes és hasznos kiadványban öltöttek testet. A tervek kiérlelésében a nyelvünk és irodalmunk
