Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Kanada
1970 365 amit Isten dicsőségére a torontói magyar reformátusok 40 év alatt tettek, mert neim csak számban, nemcsak lelkiekben nőtt és szaporodott az egyház, hanem az új, hatalmas templomában dicsérheti tovább az egek Urát. Egyházunk szervezetei példásan dolgoznak. A presbitérium és a gazdasági tanács mellé egy missziói tanácsot is szerveztünk, melynek feladata a nagy világvárosban szétszóródott magyar reformátusság összegyűjtése lesz. A “Károlyi Zsuzsánna” Nőszövetség asszonyai lelkes és odaadó munkájukkal hathatósan támogatják a gyülekezetei. Megalakult a “Molnár Mária” Női Kör, melynek első elnöke Szabó Gusztávné lett. Magyar iskolánk első éve oly sikeres volt, hogy a második évre majd kétszerannyi gyermek iratkozott be. ősszel megindul a felnőttek maigyar tanfolyama is, a nem magyar anyanyelvű feleségek számára. Ifjúságunk a “21. század klub” keretében működik. Minden egyháznak, de különösen a magyar egyháznak fontos kérdése ma az ifjúság. Október utolsó napjaiban megrendezzük a TORONTOI REFORMÁTUS NAPOKAT. Ennek egyik fő pontja az a KONFERENCIA, melynek témája éppen “A jövő egyháztagságának nevelése”. E konferenciát az ontariói magyar egyházaink vezetői és munkásai részére tartjuk. A reformációi ünnepéllyel, október 31-én kezdődnek és november 2.-án este a hagyományos díszbankettel fejeződnek be a Torontói Református Napok. Gyülekezetünk élete, minden munkája, híveink áldozatvállalása felfelé ível. Szinte hozzá kell szoknunk a lehetőségeinkhez, de legjobban a feladatainkhoz, melyet ebben a nagy városban tár elénk az egyház úra és Feje: Krisztus. MONTREAL, QUEBEC — Lelkipásztor: Nagy Gyula Gyülekezetünk 1968 júniusában alakult Montreáli Független Magyar Protestáns Egyház néven, a Magyar Egyesült Egyház hat volt presbiterének s harminc egyháztagnak a kezdeményezésére, komoly elvi megfontolásokból s attól a szándéktól vezettetve, hogy e más egyházilátásu közösség tagjai békességben, egymás közötti szeretetben végezhessék egyházépitő munkájukat s éljék keresztyén hitüket. Első istentiszteleteinket egy iskola tornatermében tartottuk, igen nagy látogatottság mellett. Hamarosan a Presbyterian Church montreáli egyházmegyéje részéről segítséget kapott a bátor kezdeményezés és a St. Micheli városrész szép, modern templomában kaptunk “társbérletet”, az ottani angol gyülekezet megértése és vendégszeretete révén. Azzal a célkitűzéssel indultunk, hogy a többezer főre becsült montreáli magyar protestánsok között megkeressük azokat, akik a szervezett egyházi életből kintrekedtek, vagy éppen távoltartották magukat. Miután az új gyülekezet lélekszáma, valamint anyagi teljesítőképessége hamarosan elérte, sőt felülmúlta elképzeléseinket és reményeinket, elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy bekopogtassunk a nagytradicióju, ősi kanadai református egyház, a Presbyterian Church kapuján, végleges bebocsátást kérve. Kérésünk szeretetteljes meghallgatásra talált s 1969 márciusában a montreáli egyházmegye az országos missziói bizottság javaslatára kimondta felvételünket. Új nevünk lett: Montreáli Magyar Presbiteriánus Egyház. — Hálásan jegyezzük fel az egyháztörténelem számára Kanada legfrissebb magyar gyülekezete presbitereinek a neveit: Bagu Géza, Benkő Sándor, Bihari Ferenc, Budai Ferenc, Födi János, Gyimothi Gyula, Herbály Imre,