Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Dél-Amerika
186 BETHLEN NAPTÁR országos egyházunk nem is szilárdulhatott volna meg. Vannak, akik hálaérzés helyett kritizálják az amerikaiakat, hogy csak a lelkiismeretűket akarták megnyugtatni, mert mintegy a menekültek vagy az ötvenhatos szabadságharc kapcsán juttatott támogatás cimén könyvelték el. Ezekkel kapcsolatban, (hogy igv már nem időszerű,) szüntetik most be. — De vájjon az amerikai magyar egyházaknak volt-e, van-e ilyen lelkiismeretfurdalásuk, mint ami, aprópénzre váltva megnyilatkozott, a nem magyar amerikai egyházi közületekben? Pedig ezek a tehetősebb körülmények közt élő magyar egyházak nem “ad hoc” forradalmi, vagy menekültek kérdésének tekinthetnék, hanem a testvéreik, nehezebb körülmények közt vergődő társaik — a nagy magyar református család tagjai — megmaradása kérdésének. Említettük, hogy minden gyülekezet igyekezzék a hiveit az áldozathozatalra ránevelni, de az is való igaz, hogy vannak kicsiny, vagy exponált egyházaink, amelyek a saját erejökből semmiképen sem maradhatnak fenn, de a megmaradásuk magyar re-formátus szempontból szükségszerűség. Említhetném itt a délamerikai kis egyházainkat, de inkább kiragadok a nagyvilágból egyet, a franciaországit. A párizsi egyházunk egy átjáróház, amelyen keresztül a világ minden tájára szóródtak szét a híveink. Mindig újak s újak, alig maradtak állandó hívei. A párizsi egyházunkon keresztül a kivándorlások hullámai újra s újra átmennek. Isten különös kegyelme, hogy Kidifay Imrében egy olyan lelkészünket helyezte oda, aki évtizedeken át megértés és támogatás hiányában is szolgált és lelki indíttatásokat, eledelt adott az igére szomjas magyar vándoroknak. Sokan meg se értik, de mi latinamerikaiak tudjuk, hogy a latin sovinizmussal párosult római tengerekben milyen nehéz eredményeket felmutatni, vagy csak a rendszeres egyházi munkát is folytatni. Mit tesz a világ magyar reformátussága azért, hogy egy-egy ilyen, nagyon szükséges, exponált egyházi munkánk megmaradjon! Hála kell legyen a szívünkben azért, hogy a magyar református lelkiismeret is ébredezőben van. Csak párat említek. Perth Amboy egyházát, amely Montevideo templomépitését karolta fel; Detroit Buenos Airest segíti; a Kálvin Szinodus uruguayi egyházunk munkáját karolja fel, a Református Egyesület délamerikai lelkészeinknek élet, jobban mondva haláleseti biztosítást nyújt.
