Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Dél-Amerika
1970 173 Elfogulatlan, tárgyilagos, igen jó munka. Végig vezetett az épületeken s azután bemutatott a tanároknak is. A velők való beszélgetés után könnyű volt megérteni, hogy iskolájuknak miért van olyan jó neve. Délután még a Magyar Segély Egylet által fenntartott IdöseJc Otthonát tekintettem meg. Olyan külvárosfélében lévő öreg épület. Az oda vezető úton egyik helyen egy kecskét kellett kikerülnünk, egy másikon meg egy öreg gebét, olyan hosszú kötélnek a végén, amelyik az utcát majdnem keresztül érte. A Otthonnak húsz lakója van, tizenhat nő és négy férfi. Össze vannak zsúfolva. A hely maga tiszta, de igen szegényes. Az amerikai követelményeknek messze alatta marad, de Brazilia nem az Egyesült Államok. Az elismerést érdemlő dolog az, hogy nemcsak nálunk vannak jótét lelkek, akik elhagyott öreg magyarokról gondoskodnak, hanem másutt is. Ami pedig még nagyobb elismerést érdemel, az az a tény, hogy az Otthon nem egyházi, hanem mondjuk igy: “világi” jellegű s igy másokért való felelősségérzetük csak annál dicséretesebb. Másnap, baráti látogatások mellett, még a magyar baptistáknál tettem tiszteletemet. A prédikátorukat Nagy Istvánnak hivják. Nagyváradra való. Braziliába gyermek korában került ki, de magyarul jól tud. Jó indulatú, hivő keresztyén. Gyülekezetének 150 tagja van. Vasárnapi iskolájukba 130-an járnak. Van egy kizárólagosan brazil missziójuk is. Templomuk szép, megfelelő egyéb termekkel. A gyülekezetei az amerikai magyar baptisták segélyezik. Braziliában mindössze egy hetet töltöttem s vakmerőség volna, ha pusztán magyar református szempontból is szakértő próbálnék lenni. Kizárólag a tapasztalatok alapján jegyzek le néhány megállapitást. A közel negyven éves, töretlen és céltudatos, hitvallásos egyházi munka eredményeként a magyar református vallás és életstílus Brazíliában gyökeret vert. A sao pauloi anyagyülekezet felépitettsége jó presbitériumával és eredményesen működő szerveivel (Női Kör, Ifjúsági Egylet, magyar és vasárnapi iskola, stb) olyan, mint az északamerikaiaké, de hatósugára összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a régi Magyarországon kívüli bármelyik egyházközségünké, még a lélekszám szerint legnagyobb amerikai gyülekezeté is. Sao Paulo az egész brazíliai magyar reformátusság gondját