Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Európa
1970 143 állam általi ellenőrzést. Az egyházi tisztviselő csak állami jóváhagyás után kezdheti munkáját. Az ellenőrzés kiterjed arra, hogy az egyház betartja-e saját törvényeit, kiterjed az egyházi vagyon kezelésére is. Az ellenőrzés nem érinti az egyház tartalmi kérdéseit: liturgiát, prédikációt, thológiai tanitást, kátét. Az állami elismerés és ellenőrzés kiemeli az egyházat a magánvallásosság köréből és megfelel a romániai egyházak történelmi helyzetének. Biztosítja az anyanyelv használatát az egyházban. A különböző vallások, egyházak között békét teremtett azzal, hogy az áttéréseket hatósági elismeréshez kötötte. Ez megkötötte az adventisták, a pünkösdisták és más hasonló csoportok továbbterjedését. Az elismert egyházak lelkészei állami fizetéskiegészitést kapnak. A lelkészek fizetése azonos a tanárok fizetésével s ennek egy harmadát adja az állam, a többit az egyház. Az állam nem akarja ideológiailag befolyásolni a papságot és egyházat, de megköveteli a törvények betartását. Az 1948-as törvényt az állam máig fenntartja. Közben kiépítette az egyházat ellenőrző Hivatalt, amelynek Bukarestben Dumitru Dogaru államtitkár a vezetője és vannak megyei megbízottjai. 1964 óta Nicolas Ceausescu államfő vezetése mellett az állam elismeri az egyház pozitív szerepét a társadalmi életben. Ez elsősorban az orthodox egyházra vonatkozik, de állami elismerésben részesültek a kisebbségi egyházak is. Állami megbecsülésben Groza idején az orthodoxok után a reformátusok következtek, ma megelőzik őket a katholikusok és a német lutheránusok. 3. Az új helyzetben létrejött egyházi törvény. 1948-ban a zsinat alkotta meg az új egyházi törvényt, a “statutum”-ot, amit a kormány jóváhagyott. Az új törvény kialakítója Vásárhelyi János püspök, aki meggyőződéses hive volt annak, hogy az állam és egyház közötti jó viszony fenntartandó. Az orthodox pátriárkával, Justiniánnal és a szász lutheránus püspökkel, Müller Friedrichhel együtt dolgozott azért, hogy a jó viszony keretében az egyház végezze igehirdető munkáját. Az 1948-as egyházi törvény (Statútum) fenntartja a gyülekezetek hagyományos rendjét. Fenmaradtak az eddigi püspökségek: a kolozsvári és a nagyváradi. A papválasztás módja a prezsbitérium általi meghívás, vagy pályázat alapján gyülekezeti választás. Ha a gyülekezet lemond a választó jogáról, a lelkészt a püspök nevezi ki. Bár ez a kinevezési mód református szempontból sérelmes, a nagyváradi egyházkerület ezt mégis sokszor alkalmazza. A kolozsvári egyház
