Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Európa
1970 125 marad szigorúan az egyéni vallásosság talaján és nem támaszt igényt a közügyekbe való beleszólásra. Hogy hol van az egyéni vallásosság határa? Azt bizzák rá a pártra, végrehajtását pedig az Állami Egyházügyi Hivatal újra hatalomba került vezetőire. Egyelőre a dogmatisták el vannak foglalva a hatalomért való harccal, a reformmozgalomban résztvevők üldözésével és az őrhelyek megszállásával. Ezért a gyülekezetek vonalán az újra visszatért lenini-sztálini egyházpolitika még nem érvényesül. Számos egyházi és világi ember kereste fel ebben az évben is Csehszlovákiát azzal, hogy szemügyre vegye a cseh egyházak helyzetét. Tapasztalataikról rendkívül érdekes és tanulságos cikkekben számoltak be. A templomok ünnep- és vasárnapokon zsúfolásig megteltek a legtöbb helyen. Még a nyári, vakációs időszakban is kevésbbé csappant meg a gyülekezet létszáma, mint ilyenkor Nyugaton. A hívek két nagy rétege: az ötven éven felüli öregek és a harminc éven aluli fiatalok. Hiányzik a harmincas-negyvenes generáció. Ezek akár mint üldözőként, akár áldozatként élték át a sztálinizmus korszakát. Gerincük megtört, idealizmusuk elapadt. Fáradtak és nyugodtan akarnak élni, kockázatot nem vállalva. Nem így a fiatalok. Abban megegyeznek a rezsimmel, hogy nem akarják visszaállítani a háború előtti helyzetet, amikor az egyház a hatalmi szerkezet része volt. De még kevésbé a pártot szolgáló egyházat. Bibliát, evangéliumot és lelket keresnek, az egyház örök lényege, Jézus vonza őket. Akár protetánsok, akár katolikusok. Ők töltötték meg többezren a templomot és várták Billy Graham evangélizációját, aki nem jutott el Prágába. Az egyik amerikai egyetem professzora látta, amikor tízegynéhány éves fiatalok a nyárom megépítettek egy kegyhelyet, amit az ifjukommunisták húsz évvel ezelőtt szétromboltak. A fiatal protestáns teológusok mozgalma az “Új Tájékozódás”. Gondolkodásukban Bonhoffer és Moltmann szintézisére törekednek. Az egyház legyen egyház, törődjön a mai emberrel, a leikével. Mindegy, hogy kapitalizmusban vagy szocializmusban él. Itt is ott is Isten szeretetországának építője. És ez az, ami a mai fiatalokat az Egyház felé viszi. A bosztoni egyetem cseh származású professzora írja róluk. “Elszántak abban, hogy soha többé nem akarnak hazudni. Se önmaguknak, se másoknak.” Ezért a jövő Egyházának ők a reménységei. Dr. Kiss Sándor
