Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
A United Churchben lévő magyar gyülekezetek
354 BETHLEN NAPTAR AZ “UNITED CHURCH OF CANADA” KEBELÉBEN ÉLŐ MAGYAR GYÜLEKEZETEK ÉS LELKÉSZEIK Az 1926 évben a Presbitériánus, Methodista és Kongregacionálista egyházakból egyesült “United Church of Canada” alakulásának kezdetén nyomban felkarolta a bevándorlókat. Intézményesen úgy óhajtotta megoldani helyzetüket, hogy jelentősebb bevándorló-központokon “Church of All Nations”-okat szervezett, hogy azokban minden nemzet bevándorlója olyan egyházi otthonra találjon, ahol problémáikat és bajaikat intézményesen orvosolják és ahol saját nyelvük szerint imádkozhatnak és hazulról hozatott lelkészek vezetésével rendes egyházi életet élhetnek. Ilyen keretben kezdte meg 1926-ban Montrealban, 1927-ben Torontóban és 1928-ban Port Colborn, Welland, Niagara Fallson működését a magyar gyülekezet. A Saskatchewan-i tartomány farmjain elő magyarság “Otthon” és “Halmok” névvel kis templomot épített és ezt csinálták a Lestock környékén elő atyánkfiái is ugyanezekben az években. Az elmúlt negyven esztendő után már csak Montreálban, Torontóban, Port Colbornban, Niagara Fallson és Winnipegen vannak eleven élő gyülekezetek. Kicsiny szórványok tengődnek Lestok Sask., és Galt-Kitchener Ont. vidékén. E gyülekezetek életében az elmúlt esztendőt a következő események karakterizálják: Winnipegen a nyolc évvel ezelőtt épitett templomot telekkel együtt a város kisajátította. Ki kellett költözni és uj templom építésének tervén dolgoznak. Port Colborn-Niagara Fallson a nagy családú lelkésznek gyönyörű új parókiát vásároltak. Fejes László lelkészt végleg átvette a United Church és állásában is véglegesítették. Montreálban, miután a próbaidős lelkész a gyülekezetnek egyrészét leszakította és önálló “Független Protestáns Magyar Egyházat” alakított a 42 éves egyház Dr Komjáthy Aladárt választotta meg új lelkészének és ezzel új élet vette kezdetét. Torontóban a gyülekezet megvásárolta a “Church of All Nations” templomot, melyet negyven éven át használt és megünnepelte fennállásának negyven éves fordulóját. Az immár“Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház” kikerül ebben az évben a Missziós Tanács bábáskodásából, bár még a segélyezett gyülekezetek között maradt. A régi pionér papok java részét már magához szólította az Ür A hires lóhátos misszionárus Dr. Hoffmann Ferenc, az áldott lelkű Csendes Imre, és a kemény kötésű Farkas Károly nem élnek többé. Bállá Zsigmond is, aki azután az Egyesült Államokba költözött, elhunyt. Dr Fehér Mihály, aki alapításától negyven esztendőn keresztül szolgálta a monreáli gyülekezetét már nyugdíjban van. Dr. Czakó Ambró, aki húsz esztendőn át teljes ekumenikus gyakorlatban vitte a torontói gyülekezetei, visszatért a régi egyházához és hetvenen jóval felüli tisztes korral még tanít a halifaxi Jezsuita egyetemen.
