Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

Egyesült Államok - Amerikai Magyar Református Egyház

288

BETHLEN NAPTAR

Amerikai Magyar Református Egyház

Az 1968 junius 16-án tartott egyházkerületi gyűlés iktatta be tisztébe Ábrahám Dezső püspököt, Kiss Károly egyházkerületi főgondnokot és a többi megválasztott tisztviselőket. A következő napon a jelenlévők értekezletet tartottak, amikor is megbeszélték az Amerikai Magyar Református Egyház sok fontos kérdését.

Első sorban is boldogan ismeri el közösségünk a nevében lévő jelleget, azt t. i. hogy “magyar”. Bennünket az Ur Isten magyaroknak teremtett és ezzel célját is megjelölte a mi munkásságunknak: nekünk első sorban a saját népünk között kell fáradoznunk az Ő országa építésében. Az egyház küldetését, célját és feladatát Isten állapította meg; bennünket magyaroknak teremtett s az Ő akarata az, hogy a mi népünk közt első sorban, jó szívvel végezzük szolgálatunkat. Fájlaljuk, hogy árva népünk oly sok gyermeke a nagy Amerikában való szétszórattatás miatt sokszor időnap előtt beolvadt az új világ uj környezetébe; fájlaljuk, hogy vezetőink közül sokszor sokan érdekből és más okokból elfordulnak magyar egyházainktól.

Hívjuk és várjuk soraink közé azokat az isten-félő magyarokat, akik büszkék származásukra és vallják azt, hogy a Mindenhatónak külön célja volt avval, hogy minket magyaroknak teremtett és reánk bizta azoknak a feladatoknak az elvégzését, amiket helyettünk egy más nemzetiség sem fog elvégezni.

Másik meghatározója egyházi közösségünknek az, hogy “AMERIKAI” Magyar Református Egyház. Nem tagadjuk természetesen azt, hogy mi az óhazai egyház egy távoli hajtása vagyunk, de világosan kell látnunk azt is, hogy az itteni új világba plántált egyházunk nem azonos a jelenlegi, óhazai egyházzal. Üj utakon járunk, új lehetőségek közt él népünk, új jövendő felé haladunk mindnyájan, akik a két óceán, az Atlanti és a Csendes, között itt élünk, ebben a világ ez idő szerinti legnagyobb szabadságot, egyenlőséget és testvériséget valamint emberi jogokat biztositó áldott ország földjén. Egyházaink sok szép és jó amerikai szokást ismertek meg és vezettek be gyülekezeteink életébe. Meglátszik az itteni élet benyomása azonnal azok számára, akik frissen megérkezve Amerika földjére, először tekintenek körül itteni gyülekezeteinkben.

De nem jelenti “amerikai” voltunk azt, hogy most már minden értéket feladjunk őseink hitéből, vagy hogy minden régi szép hagyományt elfeledjünk, sőt az itteni amerikai élet akkor lesz szebb és gazdagabb, ha mi úgy töltjük be hivatásunkat, hogy mindent ami érték: hitünk drága gyöngyszemeit, régi egyházi munkánk kipróbált szokásait és evangéliumi törvényeit és hitelveit megtartjuk s azokat mintegy örökséget átadjuk az utánunk jövő nemzedéknek.

Mit jelent az, hogy mi “Amerikai Magyar” reformátusok vagyunk? Azt, hogy mi az Isten kegyelméből olyan egyházi szervezetnek vagyunk a tagjai, ahol két szabadság szerető nép sok értéke lelki egységbe forrt;