Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Egyesült Államok - Kálvin Magyar Egyházkerület
1969 231 Az intéző és pénzügyi bizottság, valamint az összes egyházi testületeink tisztviselői és tagjai elismerésre méltó, szép és jó munkát végeztek. Itt mondunk köszönetét a vasárnapi virágok ügyes rendezéséért, a Heti Értesítőkért, az urvacsorai jegyekért, a szép emlékadományokért, a különböző ajándékokért, a különböző díjmentes munkákért, a gyermekeink és ifjaink vallásos nevelésénél nyújtott kitűnő vezetésért, az énekkaroknál adott sok-sok segítségért és azért a sok - íel nem sorolható - munkáért és áldozatkészségért, amit az elmúlt esztendő minden napján adtak híveink azonkívül, hogy anyagilag is igen szépen támogatták egyházunkat! Nem könnyű, szinte lehetetlen egy ilyen nagyobb gyülekezetben mindenről megemlékezni, ami egy év leforgása alatt történik. Az építkezések, javítások, beruházások, a külömböző sportok, gyűléseken, konferenciákon, összejöveteleken való képviseletek, jótékonykodások stb., mind igen fontosak voltak, de legjobban, örülünk annak, hogy híveink (a fiatalok és idősebbek egyaránt) hűségesen jártak a templomba, vettek részt az úrvacsorában és tettek bizonyságot egyházuk iránti szeretetükről és hűségűkről! Viszont fáj látnunk és tapasztalnunk azt, hogy vannak olyanok is, akik nem járnak a templomba, sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatják egyházunkat, sőt némelyek még gyermekeik vallásos nevelését is elhanyagolják! Mi azonban nem szűnünk meg imádkozni értüki. Egyházunk, “Bridgeporti és Vidéki" néven alakult meg. Hiveink mindig és ma is szétszórtan, több közeli városokban laknakl Sokan elég messziről hozzák - minden vasárnap - gyermekeiket a vasárnapi iskolába, a Junior Church-be és ifjúsági testületeinkbe, De akadnak olyanok is, akik - a saját testi kényelmük miatt - szemrebbenés nélkül feladják és hátat fordítanak ennek a szép gyülekezetnek, amely pedig bölcsőjüktől kezdve olyan sok szeretettel nevelte őket! őszintén mondjuk, mi azt várjuk, hogy a több nevelés és jobb anyagi körülmények között élő ifjú nemzedék, ne hagyja el azokat az egyházakat, amelyeket szüleik és nagyszüleik olyan sok áldozatos munkával szerveztek meg, építettek fel és hagytak nekik! Aki a múltat nem becsüli, az a jelent nem érdemli! FAIRFIELD, CONN. — Lelkipásztor: Dr Havadtőy Sándor Mit végeztünk az Ur 1968. évében? Ez a kérdés foglalkoztat most, mikor visszapillantunk az elmúlt esztendőre. Mit hozunk fel mentségül? Mondjuké talán hogy nem tudtunk munkálkodni, mert mással voltunk elfoglalva. Vagy talán azzal mentegetőzünk, hogy túl fiatalok, vagy túl öregek voltunk a munkára? Hála legyen az Istennek, hogy semmi kifogásra nincs szükségünk. Gyülekezetünk tisztviselői, presbiterei, fiataljai és öregjei egyaránt teljes lélekkel és teljes odaadással végezték kötelességüket. A jó Isten pedig érdemeink és reményeink felett áldotta meg munkánkat. Dicsértük az Urat 57 angol és 54 magyar istentiszteleten, mintegy 12, 133 hivővei. Átlagban 215 testvérünk jött el a vasárnapi istentiszteletre. Négy rendkívüli istentiszteletet tartottunk: a böjti időszakban hat testvérgyülekezetnek, áldozócsütörtökön a konfirmándusok vizsgáján, hálaadás napján és advent harmadik vasárnapjának a délutánján a karácsonyfa ünnepség alkalmával. Valamennyit nagyon szépen látogatták a hívek. A gyülekezet minden szervezete, a Loránttfy Nőegylet, a Nők Missziói Egylete, a Házaspárok Baráti Egylete, valamint a három ifjúsági egylet élénk tevékenységet folytatott. Az ősz folyamán felállítottunk egy hétközi óvodát a fiatal asszonyaink segitségével. Az óvodánk egy teljesidejü óvónő vezetése alatt áll. Május hónapban vendégül láttuk a Calvin Egyházkerület évi Közgyűlésének a résztvevőit, valamint a magyar presbiteriánus lelkészeket. Bol-
