Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

Dél-Amerika

1969

191

üresen tátonganak a Villa Angela-i Magyar Egyesület helyiségei. Hiába azután vagyon, izzadságos szorgalom, így meghasonlott, elkallódott, magukra maradt magyarok tartománya lesz Chaco, ez a kincses magyar provincia. Ezért kell templom Chacóban.”

Ezen az úton is világgá kiáltjuk a az Argentínai Magyar Református Egyház nagy vállakózásának a

CHACÓI TEMPLOMÉPITÉSNEK

az ügyét. Isten előtti örömmel és hálaadással gyűjtöttünk az Uruguay-i templomot építő testvéregyház részére több mint

100,000 pesot, a genfi templomépités javára 48 US dollárt. Most tehát mi jelezzük azt, hogy megindult a Chaco-i templomépités ügye. Kérjük a világon bárhol élő és ügyünket megértő atyafiakat, hogy jöjjenek segítségünkre. Készítsék és küldjék el adományaikat hozzánk e célra. “Magvetőnk” számaiban közölni fogjuk az adakozás híreit.

Címünk: Iglesia C. E. Reformada Hungara c^o Rev. Imre Szabó

C. C. 3516. Buenos Aires, Rep. Argentina. Bankcsekken, vagy nemzetközi postai giro útján küldhetők az adományok.

Gyűjtjük az adalékokat a Chaco-i magyarság monográfiájának a megírásához. A 30-as évek nagy népi vállakózása volt otthon a “Magyarország Felfedezése” c. sorozat. Az egész nemzetet ébresztették és felrázták Illyés Gyula, Féja Géza, Kovács Imre, Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, Kákicsi Kiss Géza, Kodolányi János, Szabó Pál, Veres Péter s mások írásai.

Szinte a sorozat folytatásaként kínálkozik a Chaco-ról Írandó monográfia, amelyben azt fogjuk felmérni szociográfiai módszerességgel, hogy a hazától évtizedek óta elszakadva, sokezer kilométernyi távolságban mire képes egy sereg főleg erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar paraszt, ha kaphat egy talpalatnyi földet a lába alá. Az a magyar paraszt, aki nem leié honját a hazában. Szomorú de vigasztaló is egyben, hogy “Magyarország Felfedezését” még Argentínában is folytathatjuk. Nem annyira búsulunk, mint inkább örvendezünk ezen, mert a magyar tehetség és életrevalóság bizonysága a Chaco-i Kismagyarország.

Ott is van persze elesettség, szegénység és nyomor. Két Chaco-i képünk közül az egyik egy népes ünnepi csoportot ábrázol, a másik egy invalidus magyart, akinek minden vagyona a