Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Dél-Amerika
178 BETHLEN NAPTAR DÉL-AMERIKA BRAZÍLIA Visszatekintés a kezdetre . .. A brazíliai magyar egyházszervezés több mint 35 esztendős múltra tekinthet vissza. A lelkipásztort már két éves ott tartózkodása után, 1934-ben követte a munkamezőre felesége.—Abból az időből származnak az alábbi emlékei. Brazíliai életem kezdetén el-elkisértem férjemet egy-egy missziós útjára az ország belsejébe. Európai embernek, mikor először látja meg a vidéket és összehasonlítást tesz, nagyon szegényesnek tűnik az ország és főleg műveletlennek. Azt mondhatni, hogy 80 százaléka az útvonalnak, csak legelő. Sivár hegyek, amin itt-ott meredez égnek egy-egy pálmafa, helyenként 20-25 marha látszódik. Ha sokáig nincs eső, akkor még fű se igen van ezeken a helyeken s üditő kép, mint sivatagban az oázis, csak a patakok mellett levő bambú nevű bokros-fa. Viszont vigasztalan képet nyújt a rengeteg hangyabucka, amelyek közt bizony két méternél magasabb is akad. Ütünk 36 óráig tart. Hálókocsival megyünk kivételesen. Délben a vasúti étteremben eszünk. Miután itt nagyobbak az ablakok, jobb a kilátás, ülve maradunk kávé után is. Egyszerre csak jön a pincér és orrunk előtt szedi le asztalunkról a térítőt. Mikor méltatlankodom emiatt, a férjem csak nevet, hogy mindjárt megtudom miért. Hát alig mondja ki ezt, hatalmas porfelhőbe kerülünk, amit csodálkozva szemlélek, hisz nincs poros országút mellettünk. S akkor derül ki, hogy mi magunk, illetve a vasúti kocsik okozzák, mert a talpfák itt már a puszta földre vannak erősítve s bizony, ha soká nincs eső, úgy porol az, mint odahaza egy falusi kövezetlen kocsiút. Viszont ha hetekig esik, akkor előfordul, hogy kimossa a földet a talpfa alól s ilyenkor megtörténik, hogy kiszállítanak a vonatból, csomagostól, gyerekestől s vagy 200 méteres sárbanvízben való bukdácsolás után vár a másik vonat, abba szállunk be. Most a száraz időben, mint vörös ördögök, úgy érkezünk rendeltetési helyünkre Árpádfalvára. Kis magyar falu—volt—abban az időben, ahol még templomot is építettek reformátusok is, római katholikusok is. Erdőirtásból éltek ott az emberek. A fakitermelés nagyon jól s rögtön jövedelmezett. De a kiirtott területtel mindaddig nem törődtek, amíg a folyóig nem jutottak. Akkor kezdték volna a gazdálkodást, miután nem volt több fa. De addigra annyira elsza
