Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Európa
154 BETHLEN NAPTÁR lelkész — Tüski István — ajánlotta misszióslelkész szolgatársunk megérkezzék, mert a jöveteléig a végleges rendezés nem lehetséges. Ideiglenes megoldásunk az, hogy egész Bajorországban Nagy Ernő látja el a lelkigondozást és ő látja el a református hitoktatást—Varga Sándor ev. hitoktató lelkész mellett—a kastlii magyar gimnáziumban. Nagyon megnehezítette a helyzetünket az, hogy az elkerülhetetlenül szükséges szolgálati autó beszerzése iránti kérelmünk úgy Amerikában, mint itt Németországban meghallgatás nélkül maradt. Kénytelen volt szolgatársunk a nagyon is korlátozott javadalmazásából és utipénzéből az autót megszerezni, ez viszont anyagilag nehezítette meg a lelkigondozói munkájának a teljesítését. Reméljük, hogy a nyár végére sikerül Szalai Sándor lelkésztársunknak a beutazási és letelepedési engedélyt megkapni Finnországból Németországba. Ha-Isten segítségével ez megtörténik, ő veszi át a Czeglédy Zoltán megüresedett körzetét itt Bajorban és meg lehet tartani a már esedékes közgyűlést. A folytonos változás a pénzügyi kezelésben is idézett elő nehézségeket, de ezek is megoldódtak azzal, hogy Almássy lemondása után világi elnökünk, dr. vitéz Czanik Géza vette kezébe a pénzügyek vezetését. Istenbe vetett hittel és bizalommal, ajkunkon a Bethlen Gábor jelmondatával “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” folytatjuk munkánkat az őszi közgyűlésig, hogy akkor átadjuk helyünket az uj vezetőségnek. Tiszta szívből kivánjuk nekik, hogy munkájukban legyen velük a Megváltó és tudják felvirágoztatni és élő egyházzá tenni a németországi református Lelkigondozói Szolgálatot. dr. uzoni Zayzon Sándor lelkészelnök. Mint gyermek Mint gyermek, aki bosszút esküdött és felgyújtotta az apai házat és most idegenség lepi, mint a köd, s csak annak mellén, aki ellen lázadt, tudná magát kisírni, elfödött arcát megmutatni szabad mosolyának, — oly reménytelenül erőiködök, hogy könnyeimre: erényre találjak. Világot hamvasztottam el szivemben és nincs jó szó, mely megríkasson engem, kuporogva csak várom a csodát, hogy jöjjön el már az, ki megbocsát és meg is mondja szépen, micsodát bocsát meg nékem e farkasveremben! József Attila
