Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

Könyvismertetés

1969

107

KÖNYVISMERTETÉS

EGY KERESZTYÉN MAGYAR FILOZÓFUS

1941-ben egy könyv jelent meg Magyarországon a Sárospataki Főiskola kiadásában, Dosztojevszkij címmel. Azokban az években szellemi reneszánszban élt az ország, a kiadott könyvek száma állandóan emelkedett. Az ország szellemi élete Budapesten összpontosult, a könyvek legalább 95 százaléka is ott jelent meg. Vidéki kiadó jóformán nem is létezett. Ha olykor-olykor mégis napvilágot látott egy könyv az ország fővárosán kívül is, nem figyeltek fel rá, legfeljebb a témája iránt különösen érdeklődő szakemberek.

Vatai László Dosztojevszkij című könyve azonban nem olyan írás volt, ami mellett szó nélkül el lehetett menni. Nem sok idő telt el a megjelenése után, és a fiatal, 27 éves református lelkész első könyvének már országos visszhangja támadt. írójának ez volt a teológiai magántanári dolgozata, könyve azonban sokkal többet hozott, mint ami ehhez a képesítéshez szükséges. Nem csoda, hogy Vatai Lászlóra egyszerre felfigyeltek nemcsak a teológusok, de az ország filozófusai is, köztük éppen a leghíresebbek; az ország írói, és azokból is a legnagyobbak leginkább.

Alcímként a szerző ezt írta a Dosztojevskij alá: Az emberi életérzés tragédiája. A címből, aki nem olvasta a könyvet, azt gyanítaná, hogy Vatai László a nagy orosz író életrajzát vagy kritikai méltatását írta meg. Vatai László számára azonban Dosztojevszkij ez esetben csak az anyag, mint a költőnek a ritmus és a rím, a szobrásznak az agyag; abból formálja ki a maga filozófiai rendszerét. A XX. század emberének sorsa tragikus, a szerző rendkívül éles, analizáló és látó aggyal rajzolja fel az exisztenciájában, létében megrendült ember tragikumát. Filozófiai látása tehát exisztenciálista, de nem skatulyázható bele ebbe az iskolába. Vatai önálló, egyéni és új útat nyitó filozófus, ugyanakkor könyvén átízzik, átsüt a keresztyén, hívő ember megrendülése és meggyőződése. Vatai úgy építi be keresztyén hitét és látását filozófiai rendszerébe, hogy azzal egy nem hívő filozófus is legfeljebb vitába szállhat, de nem söpörheti le az asztalról azzal, hogy “ez nem tudomány”, ez “csak” prédikáció.

így Vatai László az egyetlen magyar élő filozófus, akinek sikerült tudományos szintézist teremteni az exisztenciálista filozófiai gondolkodás és a keresztyén életlátás között.