Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Magyar mosolygás
1968 87 Az általános megrökönyödésben hallom a saját elképedt hangomat: — A spájzba?! Miért éppen a spájzba? — Mert ott tartották a kincset, egy ugorkás üvegben! + A virágvasárnapi történetet mondja egy tanítványom: — A gyermekek körülvették Jézust, és ezt kiáltozták. . . .Megakadt, nem jutott eszébe a sző. — Emlékezz csak vissza, kislányon! Fel is írtam azt a nehéz szót a táblára. ZS betű is van benne meg két N. A g}'erek arca földerül: — Azt kiáltozták: —- Zsuzsánna, Zsuzsánna! Mondja a leckét az egyik gyerek: — . . .És egyszer csak Mária nem látta maga mellett a kis Jézust. Kereste mindenütt, de sehol sem találta. Kérdezte Józsefet, a rokonokat, az ismerősöket, de hiába. Akkor Mária ijedten kiáltotta: — Jézusmária, hol az a gyerek? ! ISKOLAI DOLGOZATOKBÓL ••Rákóczit a németek nevelték, és német nőt is vett feleségül. De mind a kettő csak részben sikerült.” + “A csontváz olyan ember, akinek a belseje ki van fordítva és a külseje nincs sehol.” “A klinika olyan ház, ahová az ember .ízért megy be, hogy megszülessék.” + “Petőfi A Tisza című költeményében egy pórmen vöcske segítségével benépesítette az Alföldet.” GYERMEKSZÁJ A hat éves gyerekektől kérdezem: — Mit gondoltok, hol vannak a legyek télen? Egy fiú: Ősszel elrepülnek melegebb vidékre. A darázs vezeti őket. + Péter a debreceni állatkertben az oroszlánketrec előtt áll az apjával. —Apu — szól a gyerek —, ha ez a nagy oroszlán most kitör és felfal téged, mikrobusszal menjek haza, vagy villamossal?
