Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Egyesült Államok - Csutoros István: United Presbyterian Church In The U.S.A. Amerikai Magyar Presbiteriánus Gyülekezetek
1968 241 vezésünknek, - valamint ama gyakorlat, hogy a legrégibb Keresztyén Egyházat (gyülekezeteket, egyházközségeket) az öregek, a “presbiterek” kormányozták. Ez az úgynevezett “Apostoli Forma”, melyet később a püspökök uralma váltott fel s az Egyház élére a papság került. A svájci Zürichben 1523-ban a Tanács kinyilatkoztatta, hogy az Egyház nemcsak klérusból, de minden olyan emberből áll, aki hisz Jézusban és követi as Ő tanítását. A lelkészi képzettség elismerése mellett azt is kijelentette a Tanács, hogy az Egyház életében a klérus és a hívők egyforma befolyással birnak. D’Aubigne erről a tanácskozásról többek között ezeket irja: “Ez a presbiteriánus rendszer életbe léptetése a Reformáció korszakában.” Vagyis az apostolok alapította “Öregek Tanácsa” az Egyház vezetésének újból a klérussal egyenlő részesévé emelkedett. A francia Svájc Kálvin tanítása alapján ugyanezt a rendszert fogadta el. Angliában VIII. Henrik király az államot Rómától elválasztotta, és fia, VI. Edward uralkodása alatt az odamenekült lelkészek megkezdték a presbiteriánus szervezettség terjesztését. Mária uralkodása alatt ezeket kiüldözték ugyan Angliából, de Erzsébet alatt közülök sokan visszatértek és ezek vezetésével 11 “öreg” a London melletti Wadsworth-ban, 1572-ben megalakította Angliában a legelső Presbiterián Egyházat. Amerikának, mint gyarmatnak első telepesei közé tartoztak a presbiteriánusok. Rév. Richard Denton, az angliai Halifaxból kivándorolt presbiteriánus lelkész Wethersfielden, Connecticut államban 1630- ban telepedett meg. Southholdon, Southhamptonban, Long Islandon, majd New Yorkban 1640-ben alakultak presbiteriánus egyházak: több gyülekezet csak később, 1706-ban egyesült presbiteriánus szervezettségben. A későbbiek folyamán Amerika fejlődése a Presbiteriánus Egyház fejlődésére is nagyszerű alkalmat nyújtott. A General Assembly 1873-ban megalkotta a Református Egyházak Presbiteriánus rendszerű Világszervezetét, mely most már 117 felekezeti szervezetet foglalt magában s ekként a -‘presbiteriánus” név világszerte ismertté vált. Ez a rövid történelmi visszapillantás is tanúsítja, hogy a presbiteriánus rendszer hitelvi (dogmatikai) szempontból nem a reformátustól eltérő “uj hit”, hanem csupán igazgatási (adminisztratív) formájában különbözik a magyarországi Református Egyháztól, s a kevés szertartásrendi eltérés sem lényegi. A csatlakozott magyar gyülekezetek egyházi életük gyakorlati vonalán is meggyőződtek arról, hogy kezdeti aggodalmuk indokolatlan volt, mert a United Presbyterian Church úgy vette szárnyai alá a magyar kálvinistákat: AMILYENEK. Sohasem törekedett őket be
