Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Otthonunkról
BETHLEN NAPTÁR 99 megtölteni azokkal a könyvekkel, amiket a kálvini reformáció és a kifejlődő kapitalista polgárság kapcsolatáról Írtak, mi is hadd mondjunk el legalább annyit, hogy nem Méliusz Juhász Péteren múlott, hogy nálunk nem történhetett meg az a gazdasági és társadalmi fejlődés, amely a világ első és leggazdagabb népeivé tette pontosan azokat, amelyek többségükben a kálvini reformációhoz csatlakoztak. A debreceni zsinat állásfoglalásai tehát a legnemesebb értelemben is haladó, jövőt építő, modern gondolkozásu vezetők józan meglátásain nyugodtak. Érdekes azt is megjegyezni, hogy a Második Helvét Hitvallás elfogadása nem jelentette egyáltalán azt, hogy Méliusz Juhász Péterék szolgai módon, most már mindenben a zürichi reformáció utánzóivá lettek volna. Sőt! Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az egyidőben elfogadott latin és magyar nyelvű hitvallások továbbá a kánonok éppen azt a célt szolgálták, hogy feleletet adjanak a Második Helvét Hitvallás által nem érintett kérdésekre illetve azokat kiegészítsék. A Második Helvét Hitvallás például meglehetősen negativ módon emlékezik meg a gyülekezeti éneklésről. Méliusz Juhász Péter a Hitvallással nincs ugyan ellenkezésben, de lényegesen többet tart a gyülekezeti éneklésről, mint amennyit a hitvallás. Ahogy az éneklés az Isten tiszteletének és imádásának egyik olyan módja, amelyet nemcsak megenged az Isten igéje, hanem ajánl is és szépnek s kívánatosnak mond. Jegyezzük meg itt azt, hogy magyar református népünk életében döntő szerepe volt és van a zsoltároskönyvnek, amelyet a református ember állandóan imádságoskönyvül használt és kicsiny gyermekkorától el egészen koporsójáig, sőt még abban is, mindennapos utitársa volt. A nagy magyar irodalomtörténész Horváth János szerint Méliusz tanítani akart énekszóval is, “éspedig—teszi hozzá—minden tanszerüsége ellenére szép énekszóval: jó ritmusérzékkel.” A magyar reformáció rendkívül gazdag volt az egyházi éneklésben. Még nem volt olyan bőtermésü század énekeskönyvekben, mint a reformációé s mindegyik kora irodalmi színvonalának legmagasabb fokán! Érthető, hogy a Második Helvét Hitvalláson tulmenve, megmondotta világosan véleményét a debreceni zsinat Méliusz Juhász Péter fogalmazásában, aki maga is Isten Szent Leikétől több alkalommal indítást nyert arra, hogy a reábizott tanítás szolgálatát énekszerzéssel is végezze. Ez a példa megvilágítja azt, hogy a debreceni zsinati atyák hogyan és miért fogadták el a Második Helvét Hitvallást. Megvolt ennek a politikai oka is. A pfalzi választófejedelem 1566-ban ezt
