Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
N. L.: Pecsét a Szolgálatunkon
BETHLEN NAPTAR 55 Pecsét a szolgálatunkon. A Bethlen Otthon és a Református Egyesület jubileumára. Hisszük és valljuk, hogy az Amerikában lévő magyar református egyházakat is Krisztus Szent Lelke és igéje által alapította. Érdekes volna leírni, hogy a Szent Lélek hogyan terelgette a magyar sziveket, mig annak hitéből, hálájából, bánatából, öröméből és árvaságából egyház született. Érdekes volna leírni az utat, amit egyházaink megtettek a Kébár folyótól a Samáriában lévő sikári kutig, a honvágy egyházától addig az egyházig, amely már lelki otthonra talált Amerikában, ahol lélekben és igazságban imádják az Urat. A Református Egyesület megalakítása 70 évvel ezelőtt már édes nógatása a Szent Léleknek, hogy senki sem élhet önmagának és senki sem halhat önmagának, egymásért felelősek vagyunk. A Református Egyesület akkor nőtt fel, s lett nagykorú, amikor hirdetni kezdte, hogy hitünknek meg kell látszania cselekedeteinkből. Egymás számára vagyunk teremtve, s nem ér semmit sem az az istentisztelet, amelynek folytatását az életben nem mutatjuk meg, ha Krisztus szeretete nem él bennünk, s ezt a szeretetet nem osztottuk szét azok között, akik utána sírnak. A Református Egyesület és az Egyház első három évtizedében egy volt, szétválasztani egymástól nem lehetett, az egyesületi munka az egyházaink hitének szeretet-szolgálata lett, ha még öntudatosan nem is vallották ezt. Negyvenöt évvel ezelőtt Ligonierban megszületett az amerikai magyar reformátusság szerete intézménye. Az Egyesület kebelében bujdosott ez a gondolat néhány évig. Kétségtelen, hogy az egyház vitte oda, imádsága, gondja és látomása virrasztóit az amerikai életünk legszebb gondolata és álma felett. A már darabokra tört egyházi élet érzi, hogy mindannyiunk közös kincse földjén: az Egyesületben kell kimondani az árvaház megalapítását, nemcsak azért mert az Egyesületnek pénze van, hanem azért is, mert az Egyesület a még egységes amerikai magyar református életnek alkotása, s megmaradt a lelkek mélyén élő magyar református egység szimbólumának. Ha különböző csoportokhoz tartozó egyházaktól jön a szeretetintézmény gondolata, akkor az ellentétek tüzében úgy elég, mint a repülni nem tudó gerle madár az égő erdőben. Amikor kimondották, hogy megalakítják amerikai magyar református életünk szeretetintézményét, akkor lett az Egyházunk igazán Egyházzá. Igen, mert Egyház ott van, ahol az Igét tisztán és