Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Dr. Béky Zoltán: A Bethlen Otthon 45 Éves Jubileuma
36 BETHLEN NAPTÁR abban izmosodó református keresztyénnek az emberi élet valóságában tettekkel, a másokért is elvégzett szolgálattal realizált engedelmessége: a mi testvérsegitő intézményünk az Amerikai Magyar Református Egyesület. Nem véletlen, hogy egyre többen felismerik azt az igazságot, hogy annyink van közösen, nekünk amerikai magyar reformátusoknak, amennyit számunkra jelent ez az intézmény: Amerikai Magyar Református Egyesület. Minden nagy visszavonásunkban, egymással vivott véres harcunkban, az egymástól való elhidegülésnek dermesztő állapotában: ez volt az egyetlen hely és alkalom arra, hogy azok, akiket az Úristen testvérekként egymásnak rendelt találkozzanak, beszéljenek és együtt-szolgáljanak. Háládatlanság ez, ha nem akarjuk meglátni, a legnehezebb egyháztörténeti pillanatokban is, az Egyesületben együtt voltunk és szolgáltunk: sokfelé megosztott Amerikai Magyar Reformátusok. Érdekes olvasmány volt a Bethlen Otthon negyvenöt éves jubileumának esztendejében elolvasni a huszonöt éves évforduló alkalmából kiadott emlékkönyvet. Tizenöt esztendő vajúdásának alapos dokumentációjából ugyanazokkal a problémákkal találjuk magunkat szembe, mint ma: közöny, helyi önzés, sértődöttség, megosztottságunkra való állandó hivatkozás, a holnapról való “fáradt lemondás.” Az Egyesület konvencióin, a Vezértestület gyűlésein állandóan sürgetik az árvaház megvalósitását s aztán megintcsak késik az, mert az illetékes egyházi hatóságok hivatalosan nem érintkeznek, csak legfeljebb, mint személyek, mint egyesületi tagok. S a teljes újrakezdés esztendejében, 1921-ben, amikor egy egészen uj egyháztörténeti pillanat kezdődött el s pontosan abban az évben, amely azóta is állandósult szervezeti megosztottság esztendje volt, tehát a lehető legrosszabb pillanatban: valósággá lett a Bethlen Otthon és Ligonierben, ebben a régi, tüpikusan pennsylvániai városkában először csendült fel a magyar zsoltár, hogy azóta minden amerikai magyar református szivében az otthonnal és a szeretettel azonos csengésűvé legyen ennek a városkának a neve: Ligonier. S az Úristen azért is rendelte ezt igy, hogy az egymástól külön utakra elinduló amerikai magyar reformátusok mégse váljanak el egymástól teljesen. Kalassay Sándor és Nánássy Lajos amerikai magyar református életünk két nagy személyisége két egészen más egyházi kibontakozás felelős képviselője volt az akkori nagy belső küzdelmekben s pontosan ők ketten fémjelzik a Bethlen Otthon megvalósulásának és megmaradásának történeti korszakát. Szám
