Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Dél-Amerika
152 BETHLEN NAPTAR Sokat olvasunk ugyanis arról, hogy világviszonylatban az Egyházak organizációi milyen hathatós segítséget nyújtanak: kórházakat, iskolákat, egyházakat létesítenek és tartanak fenn. Jó azt látni, hogy az elmaradt országokban milyen hathatós segítséget nyújt az egyház s “őrzője atyjafiának”. De mi itt úgy érezzük, mintha ennek a gyülekezetnek nem lenne szüksége gyülekezeti házra és jövőre. Vagy nincs hozzá elég jó alapunk? A jó alap nem tökéletes emberekből áll. A jó alap: ami nekünk megbocsájtást, uj kezdetet hirdet, maga a Jézus Krisztus. Erre az alapra a felelet pedig nem lehet más, mint jövőt építeni. Építeni viszont egyedül nem tudunk. Együttműködés szükséges hozzá. Természetes, hogy ezt elsősorban a mi közösségi munkánkban kell keresnünk. Helyzetünk viszont itt, az ország nagy gazdasági krízisében, a szegénységben reménytelen. Nem szemfényvesztő segítséget várnánk amit egy katasztrófánál adnak, hanem hosszúlejáratú támogatást, mert a Latin-amerikában munkálkodó egyházak a jelen pillanatban olyan beláthatatlan feladatok előtt állnak, lelki és szellemi alakulások küszöbén, ahol szükség van a keresztyén hit élesztő, formáló és ható munkájára. Istent szolgálni, gyülekezetei építeni lelki tevékenység — mondhatjuk — Gyülekezeti otthon kérdése materiális kérdés. De vájjon nem az a baja a világnak, hogy anyagról és lélekről általában két egymástól messzefekvő dimenzióban gondolkozunk? Hol egyiknek, hol másiknak adva elsőbbséget? A biblia az embert mint teljes egységet látja. Test és lélek együvé tartozik. Ezért van szükség gyülekezeti házra, templomra, mert a hit a testtel van összekötve, az anyagival. A hit hallásból van, de ehhez fülre van szükség, és egy helyre ahol egymással találkozhatunk. — Kovács Pál * Az írás tetemre hívás. Amerikai magyar reformátusok játszva megmenthetnék Uruguay-ban küzdő hittestvéreinket, ha református keresztyénségüket komolyabban vennék. Eddig alig két-három ittenni gyülekezet hallotta meg a macedóniai kiáltást: jer által és légy segítségül nékünk! Vájjon három csoportunk vezetői nem tudnának-e összefogni és segíteni addig, amig nem késő . . . ? Krisztus nélkül nincs bűneidre bocsánat, nincs békességed, nincs vigaszod. * Nem próbáltad ki igazán az Isten segítiségét, amíg nem próbáltad meg a lehetetlent. A Szentlélekre mindig szükség van. Ha hiányzik, akkor minden hyányzik. * Kétféle keresztyén van: Krisztus követője — s azután ennek egy olcsóbb kiadása: azok, akik csodálják Jézust.
