Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)

Dél-Amerika

148

BETHLEN NAPTÁR

delkezik, ott van orgona s gyülekezeti énekkar s az ottani istentiszteletek énekeit hangszalagra vesszük. Annak kiséretével énekeljük itteni gyülekezeteink istentiszteletein az ősi zsoltárokat, szívünkhöz annyira hozzánőtt régiszép magyar református énekeinket. Van ebben egy nagyon szép jelkép is: az összetartozandóságnak mély és erős kifejezése A földrajzilag negyven kilométerre levő anyaegyház s az orgona, meg a hívek énekhangja egybeolvadva száll fel az egek Urához!

Megható volt az első konfirmáció gyülekezetünkben: egy 70 éves öregasszony, özv. Vig Józsefné tett bizonyságot hitéről a gyülekezet színe előtt és úgy bocsátottuk öt az úr szent asztalához, az úriszentvacsorához. Bár fiataljainkat a missziói lelkész készíti élő, de az egybetartozás kifejezéseként, ők is Sao Pauloban konfirmálnak az egyházunk többi ifjú tagjaival együtt.

Gyülekezeti munkánk megkezdése óta az volt a törekvésünk, hogy saját úrvacsora-felszerelésünk legyen. Erre tagjaink máris szép összeget adtak s az egyéni kis poharakat már rég megvettük. Most kívülálló barátaink, kik a magyar református munkát megbecsülik, elkészítik a felszerelést. Egy római katholikus iparművész ajándékba végzi el a munkát: az úvacsorai kehely s a kis poharakat magába foglaló tálcát és a kenyér részére a tányért. Egy másik pedig a hozzá szükséges nyersanyagot bocsátja ingyen a szent célra.

Missziói lelkészünk a svájci ev. ref. egyháznál is tart időnként németnyelvű kisegítő istentiszteleti szolgálatot. A gyönyörű cserkészparkban pedig alkalmi magyar istentiszteletet végzett, sőt tábori istentiszteleteken közös református — római katholikus áhítatokban is szolgált.

Lorena.

Vezető lelkészünket 1926 április 14-én szentelte fel a Reformed Church in the United States a New York-i 69.-ik útcai református templomunkban. Ennek évfordulójáról brazíliai egyházunk, ahol immár 34 éve szolgál, több gyülekezetében megemlékeztek. Az egyik legmelegebb templomi ünnepélyt a lorenai gyülekezet rendezte s azon Szegedi Kiss József prezsbiter a következőképen szólt:

A Bibliából olvasom: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében. Amely kissebb ugyan minden magnál, de mikor felnő, nagyobb a veteményeknél és fává lesz, annyira, hogy reá szállnak az égi madarak és fészket raknak ágain. Mt. 13:31, 23.