Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)

Európa

BETHLEN NAPTÁR

135

járta életútját, melynek törhetetlen egységét népének és egyházának hűséges szolgálata adta meg. E szolgálatban sohasem kereste a maga hasznát, s nem kerülte a nehézségeket. Mindig ott találjuk, ahol kemény küzdelemmel és szívós kitartással kellett építeni. Amit magától megkövetelt, azt másoktól is elvárta. Szelíd és megértő lélek volt, de lángoló felháborodássá vált, ha a szivének drága szolgálatból valaki valamit el akart alkudni. Igehirdeséséből azonban nem az ítélet kíméletlen tüze, hanem a szeretet melege áradt hallgatói felé, azé a szereteté, melyet az egyház Urától vett életalakitó hatalomnak.

Mint lelkipásztor bejárta a félvilágot. Szólt kicsiny és nagy gyülekezetekhez, hatalmas templomkban és parányi barakkszobákban. De ez volt egyetlen gazdagsága. Amit adott, ingyen adta. Amit gyűjtött, másoknak gyűjtötte. Önmagának csak egy kincse maradt, az, amit Krisztus kezéből vett. Emléke, mint élete is, e mennyei kincs gyűjtésére serkent. Az Ige szavával búcsúzunk tőle: Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugosznak fáradtságuktól és cselekedeteik követik őket. (Jel. 14:13.)

Varga Sándor

AUSZTRIAI ÉS SVÁJCI KÉPEK 1966-BAN

AUSZTRIA

Gondolom nincs nehezebb dolog a magyar egyházi élet vezetőinek Európában, mint Amerikából az óhazába látogatóknak, akik csak rövid időt töltenek egyes országokban, megmutatni azt a munkát, amibe ők egész életüket fektették bele. Hogy azonban a Bethlen Naptár olvasói részére néhány képet adjak az ausztriai és svájci magyar református egyházukban folyó munkásságról, hadd számoljak be egy pár élményemről a következő sorokban.

Koránt sincs már annyi menekült Ausztriában, mint a második világ háború végén, vagy például az 1956-os magyar szabadság harc után.De nem mondhatja senki se, hogy a magyar kérdés megoldódott volna, mert magyarok vannak, akik nem vándoroltak ki valami ok miatt se az egyik, se a másik országba; újabb menekültek állandóan érkeznek a magyar határon át s igy az ott folyó egyházi munka is több figyelmet és odaadó megértést érdemel.

Két egyházi központtal folyik most a magyar reformátusok közt a munka, az egyik Bécs, s a másik Salzburg, Nt. Soós Mihály és Nt. Véghy Károly lelkipásztorokkal az élen. Nt. Mohácsy Endre lelkész nyugalomba vonulásával a Tirol vidékén lévő munkát is