Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Európa
128 BETHLEN NAPTÁR arra intette hü népét, hogy amilyen rendben és fegyelemben jöttek, úgy is térjenek vissza tűzhelyeikhez s őrizzék ennek az utolsó találkozásnak emlékét. “Mert azért hívtalak ide titeket, mivel ebben az országban ma már csak én szólhatok egyedül szabadon, de úgy érzem, ez volt az utolsó alkalom.” A magyar katolikum keleti hőse valóban végzetét próféltálta meg! A két magyar egyház helyzetével szemben egészen másként alakult a románság egyházi élete. A románság százados egységesítési törekvései során olyan komoly nemzeti sikereket, mint napjainkban Moszkva árnyékában, még nem tudott felmutatni sohasem. Régi törekvése volt a románságnak, hogy egyházi szétosztottságukat felszámolják s a nyugati görögkatolicizmusból és a keleti orthodoxiából újra egységes román nemzeti vallást teremtsenek meg. A román nacionalista gondolkozás ugyanis görögkatolikus hitű részüket magyarizáltnak, nem teljes értékű románnak tartotta. Akik a belső román életigényt ismerik, jól tudják, hogy a román görögkatolicizmus felszámolásában szó sincsen vallási vagy egyházi üldözésről. Sőt az egyetemes románságnak legnagyobb öröme telik ebben az egységesítési folyamatban. A nyugati keresztyénség szempontjából viszont a keleti orthodoxiának a Dunatájon való előretöréséé végzetesnek kell tekintenünk ugyanakkor, amikor az erdélyi keresztyén egyházak naponként sorvadoznak. Ennek a végzetes eltolódásnak Nyugat majd akkor látja kárát, mikor egy rendezésre kiért helyzetben reádöbben: amint egyházi síkon a moszkvai ortdoxia felel meg a román lelkiségnek, ugyanúgy társadalmi síkon a szovjet marxi rendszerben leli fel politikai doktrínáját. Ez ma a történeti keresztyénség helyzetképe Erdély táján. De nem lehet tisztán látni, hogy a dolgok fejlődése hol áll meg. Ismét bekövetkezhet a számokon, a logikai értelmezésen túli fordulat, mikor ez a politikummal túltelített orthodoxia felbomlik. A most kialakuló román proletariátus, a széles fronton fejlődésnek indult szektásodás könnyen kikezdheti az orthodoxiát. (Amerikai Magyar Élet) Az Úr tudja, hogy a gyülekezetnek mennyi nyomásra és feszültségre van szüksége, hogy az ő szent építő munkája előrehaladjon. A gyülekezetben sokszor eluralkodik a fáradtság és minden hátrafelé halad A megújuló gyülekezetben Krisztus előre halad.