Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)

Európa

128 BETHLEN NAPTÁR arra intette hü népét, hogy amilyen rendben és fegyelemben jöttek, úgy is térjenek vissza tűzhelyeikhez s őrizzék ennek az utolsó talál­kozásnak emlékét. “Mert azért hívtalak ide titeket, mivel ebben az országban ma már csak én szólhatok egyedül szabadon, de úgy érzem, ez volt az utolsó alkalom.” A magyar katolikum keleti hőse valóban végzetét próféltálta meg! A két magyar egyház helyzetével szemben egészen másként alakult a románság egyházi élete. A románság százados egysége­sítési törekvései során olyan komoly nemzeti sikereket, mint nap­jainkban Moszkva árnyékában, még nem tudott felmutatni soha­sem. Régi törekvése volt a románságnak, hogy egyházi szétosztott­­ságukat felszámolják s a nyugati görögkatolicizmusból és a keleti orthodoxiából újra egységes román nemzeti vallást teremtsenek meg. A román nacionalista gondolkozás ugyanis görögkatolikus hitű részüket magyarizáltnak, nem teljes értékű románnak tartotta. Akik a belső román életigényt ismerik, jól tudják, hogy a román görögkatolicizmus felszámolásában szó sincsen vallási vagy egyházi üldözésről. Sőt az egyetemes románságnak legnagyobb öröme telik ebben az egységesítési folyamatban. A nyugati keresztyénség szempontjából viszont a keleti ortho­­doxiának a Dunatájon való előretöréséé végzetesnek kell tekinte­nünk ugyanakkor, amikor az erdélyi keresztyén egyházak napon­ként sorvadoznak. Ennek a végzetes eltolódásnak Nyugat majd akkor látja kárát, mikor egy rendezésre kiért helyzetben reádöb­ben: amint egyházi síkon a moszkvai ortdoxia felel meg a román lelkiségnek, ugyanúgy társadalmi síkon a szovjet marxi rendszer­ben leli fel politikai doktrínáját. Ez ma a történeti keresztyénség helyzetképe Erdély táján. De nem lehet tisztán látni, hogy a dolgok fejlődése hol áll meg. Ismét bekövetkezhet a számokon, a logikai értelmezésen túli fordulat, mikor ez a politikummal túltelített orthodoxia felbomlik. A most kialakuló román proletariátus, a széles fronton fejlődésnek indult szektásodás könnyen kikezdheti az orthodoxiát. (Amerikai Magyar Élet) Az Úr tudja, hogy a gyülekezet­nek mennyi nyomásra és feszült­ségre van szüksége, hogy az ő szent építő munkája előrehalad­jon. A gyülekezetben sokszor elural­kodik a fáradtság és minden hát­rafelé halad A megújuló gyüle­kezetben Krisztus előre halad.

Next

/
Thumbnails
Contents