Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)
Európa
BETHLEN NAPTAR 123 séggel — “vonalon” került be. X, unitárius tanárról úgy tudják, hogy ő párttag. Ha nem is így lenne, óvakodnak tőle. — A magyar evangélikus püspöki vikáriusról is úgy tudják, hogy az állam utasításait — a kötelező 80-90 százalék helyett — százötven százalékra igyekszik teljesíteni. — Az egyik református pöspökről is az a vélelem, hogy “vonalas”; sokban egy magyarországi kollégáját látszik utánozni. Persze, a teológus diákok között is vannak — magyarországi mintára, “beépített’ emberek. Ezek előtt azok a tanárok, akik rendes ember számba vehetők, nem beszélnek, nem nyilatkoznak. Nyelv, irodalom: Magyar feliratokat a magyar tartományban is inkább csak az utmenti “parolákon” — propagandafelirásokon látni. Kevés magyar könyvet lehet látni. A magyar írók nehezen lelnek állami kiadóra. Előbb száz cenzúrán megy át a művük. Ha aztán elfogy a mű, az új kiadás hasonló nehézségbe ütközik. A magyar napilapok elég silányak. Általában pártdolgokról írnak. Ilyenek a folyóiratok is. Magyar színdarab előadásához Kolozsvárott is engedély kell. Például Madách: Ember Tragédiája előadására a falvakból is beözönlöttek a magyarok. A kormány tényezői nyomban kutatni kezdték, hogy melyik szereplő lehet “soviniszta” Éva, vagy Lucifer, vagy más? . . . Genocídium: népirtás: A románok le akarták vágni a Duna-kanyart, hogy a folyót Besszarábián át vezessék a tengerbe. Ehhez főleg az elitéit magyarokat használták s az egészségtelen mossár miatt úgy hullottak az emberek, mint a legyek. A terület viszont alacsonyabban fekszik, mint a tenger. Ezért felhagytak a tervvel, mert a Duna elvezetése megvalósíthatatlan. Azok a magyarok, akik el nem pusztultak, aztán hazakerülhettek övéikhez. Kolozsvárra és Marosvásárhelyre: a magyar tartomány székhelyére magyar nem telepedhet be. Kolozsváron a munkásság nyolcvan százalékban ma is magyar. Viszont ipariskolába magyar tanulót nem vesznek fel. Például a volt Dermata bőrgyárban ma egyetlen egy magyar ipari tanuló sem jutott be. A fiatal magyar orvosnak Ó-Romániába kell menni; Erdélybe viszont román orvosok jönnek. Ezek természetesen, már vissza se’ mennek. így folyik az elrománosítás. Vannak magyar iskolák is, de ott sok mindennel nem szabad foglalkozni. Például egy tizenöt esztendős kislány verset írt arról,
